Gyors ütemben terjednek az idegenhonos halfajok hazánk vizeiben, ebben pedig különös szerepe lehet a termálvizeknek – különösen Budapest gyógyfürdőinek és a Hévízi-tónak – is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói új tanulmányukban átfogó képet festettek Magyarország idegen halfajairól, amely aggasztó változásokról tanúskodik – derül ki a HUN-REN közleményéből.

Az adatgyűjtés alapján az elmúlt 24 évben 89 új halfaj bukkant fel a hazai vizekben, így a területről már összesen 130 idegenhonos faj és hibrid ismert.

A legtöbb új jövevény melegkedvelő, akváriumi díszhal, amelyeket gyakran a tulajdonosaik engednek szabadon – sokszor ugyan jó szándékkal, de súlyos ökológiai következményeket okozva.

Ezek többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.

A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket. Ugyanakkor ezeken az élőhelyeken kifejlődhetnek a klímánkat jobban toleráló, hidegtűrőbb állományok, amelyek szétterjedve kolonizálhatják a környező víztesteket is. Jó példa erre a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva a környező vízterekben is stabil állományokat hozott létre.

A kutatás arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás és az akváriumi halak szándékos szabadon engedése miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy ezek az idegen fajok nemcsak megjelennek, hanem tartósan meg is telepednek a természetes vizekben – mindez pedig hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelent az őshonos vízi élővilágra.