A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” című LIFE pályázatának vállalásai között szerepel a kerecsensólyom fontos zsákmányállataként számon tartott mezei hörcsög, dél-hevesi állományának gyarapítása. A pályázati időszak alatt (2022-2028) legalább 250 egyed áttelepítését tervezték belterületen befogott példányok szántóföldi környezetbe történő kihelyezése útján, jelezték friss közleményükben.
A 2025-ös évet jó előjelekkel kezdték meg, ugyanis általánosan tapasztalható volt a régióban a rágcsálók, mint például a mezei pocok (Microtus arvalis) állományának növekedése. A hosszú ősz, az enyhe, csapadékszegény tél és a korai kitavaszodás kedvező feltételeket teremt, ezen fajok populációinak növekedéséhez. Ezt a természetvédelmi szakemberek a rágcsálókkal táplálkozó ragadozó madarak megfigyeléséből eredően tudják leginkább megtapasztalni. A korán leköltő bagolyfajok (pl. erdei fülesbagoly) állományának növekedése, az időben fészket foglaló vércsék és ölyvek költésének kimagasló eredményessége, jó alapokat feltételezett az idei mezei hörcsög befogásokhoz.
Az első csapdázási évben, 2024-ben 71 példányt sikerült befogni, majd visszatelepíteni őket, belterületről mezőgazdasági környezetbe. Jó kezdésnek számított, de a projektben vállalt befogási számokat még korántsem értük el. A feladatot hasonló környezetben folytattuk, Tiszanána közigazgatási belterületéről magánházak, vállalkozások nyitott kert vagy valamilyen haszonállat részére művelt, nyitott, változatos területeiről
– írták.
Áprilisban még nem tapasztaltak, kiemelkedő fogási hatékonyságot a csapdázás során, több alkalommal is előfordult, hogy üresek voltak a csapdák. Igazán a nyár második felére indult el a dömping, folyamatosan erősödő fogási eredményekkel, tették hozzá.
A közlemény szerint az élvefogó csapdázások legfontosabb eleme az ellenőrzések időzítése. A befogni kívánt faj alapos ismerete elengedhetetlen, ehhez kell igazítani a csapdázási módszereket. A mindennapos csapdaellenőrzések nyújtják az egyedek biztonságos visszatelepítését a mezőgazdasági környezetbe. A csapdázási időszak zárását is meg kell tervezni és időben be kell fejezni, mert az idegen környezetbe visszatelepített állatoknak időre van szükségük, hogy megfelelő helyet találjanak maguknak a télre való felkészüléshez.
Megjegyezték, emellett az év folyamán sikerült számos helyen megfigyelni az állatokat a tájegység egyéb területein is: hőkamerával éjjeli élettevékenysége közepette, illetve használt járatait földutak mellett füves mezsgyéken, lucernatáblákon, kapás növénykultúrák közelében.
„Sajnos az idei évben elég nagy számban lehetett látni közutak mentén elgázolt példányokat is, ami azonban szintén arra enged következtetni, hogy a faj populációja jelentősebb mértékben emelkedhetett a régióban” – magyarázták.
A faj eredeti élőhelyére való visszatelepítésének célja kettős. Egyrészt a belterületi ingatlanok tehermentesítése, ezáltal a lakossági környezet nyújtotta problémák csökkentése. Másrészt a mezőgazdasági környezetben a veszélyeztetett állományú ragadozó madarak, mint például a 2024-ben az év madarának választott kerecsensólyom táplálékbázisának megerősítése. A projekt során kitűzött célok elérése felé határozottan haladnak, ezáltal növelve az esélyét a fokozottan védett kerecsensólyom költőállományának megerősítéséhez.
A mezei hörcsög az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj, ezért a befogása, szállítása, áttelepítése, ezáltal a hasznosítása a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött, zárták a közleményt.
A Természetvédelmi Világszövetség a kihalással fenyegetett fajok vörös listájára tette korábban a hazánkban is élő mezei hörcsögöt.
The post Elszaporodtak a hörcsögök Tiszanánán: 171 rágcsálót csapdáztak be first appeared on Sokszínű vidék.
