A várakozások szerint az európai diszkont légitársaságok akár növelhetik is a Budapestet érintő járataik számát, de kifejezetten az intézkedés hatására nem várható, hogy a légitársaságok tovább csökkentik a repülőjegyek árát – véli Bagdi Lajos. Ennek oka, hogy a fapados légitársaságok árképzése nem úgy történik, hogy összeadják a költségeket, ráteszik az árrést és ezáltal meghatározzák a jegyárat.

A jegyárat számos egyéb tényező – szezon, kereslet, töltöttség – határozza meg, az adó az csak egy kis szelete ennek.

A légitársaságok költségei között ugyanakkor sokkal jelentősebb tételek is megjelennek (például kerozin, munkabér), de vannak továbbá egyéb költségek – más reptéri díjak, lízingdíjak, és egyebek –, amelyek szintén befolyásolják a jegyárakat. Ha egyébként nem éri meg a járatot elindítani (mert az átlagos bevétel nem éri el az egy ülésre jutó átlagos költséget), akkor a gép nem fog elindulni, függetlenül a különadó mértékétől – zárta gondolatait a Niveus partnere.

Az extraprofitadóról szóló szabályozás 2022 nyarán vezette be a légitársaságokat terhelő adót, amelyet eredetileg még utasonként kellett megfizetni. Erre válaszul a Ryanair rögtön be is jelentette, hogy megszünteti nyolc budapesti útvonalát, egyúttal jelezte, hogy áthárítja az új adót az utasokra (ezzel összetűzésbe is került a kormánnyal).

A szabályozás 2023-tól annyiban változott, hogy nem a Magyarországról (belföldről) induló utasok száma alapján kellett ezt az adót megfizetni, hanem károsanyagkibocsátás-alapú lett ez a különadó. Utasonként 1 600 forint és 15 600 forint közötti összeg lett az adó mértéke a repülő egy ülésre jutó kibocsátási értékétől és a desztinációtól függően (így például egy Dubai-ba repülés akár 15.600 forint különadó-teherrel is járhatott). A 2024-es költségvetésben közel 40 milliárd forintot kalkuláltak ebből a bevételtípusból, ami most a 2025-ös eltörlés után természetesen kiesik a büdzséből.

The post Eltörölte a kormány a különadót, ez várhat a repülőjegy-árakra first appeared on 24.hu.