Szociális munkásokat és minden velük szimpatizáló, értük kiálló civilt várnak arra a csendes tüntetésre, amelyet holnap délután tartanak a Nyugati téren a kritikus szociális munkát képviselő Új Szemlélet csoport tagjai. A szervezők szándéka szerint ezzel a kiállással elindul a szociális szféra mozgósítása, amely szerintük az ágazat megmentése érdekében mára elkerülhetetlenné vált.

Szerdán, a szociális munka napján több eseményen is demonstrálnak Budapesten az ágazat dolgozói. Délelőtt 11-kor a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) tart utcafórumot a Kossuth téren, ahová a szakma képviselői mellett az Országgyűlés Népjóléti bizottságának tagjait is várják, délután négytől pedig az Új Szemlélet csoport hirdetett kiállást NEM ELÉG! címmel a Nyugati térre. Mindkét megmozdulás fókuszában a kormány nagy felháborodást kiváltó lépése áll: az Orbán Viktor által beígért „átütő erejű bérrendezés” helyett mindössze 15 százalékos emelést irányoztak elő, ami alig több mint a minimálbér-emelés. A szociális munkások bére azonban olyan alacsony országszerte, hogy az emelésről szóló tárgyalásoknak egységes álláspontjuk szerint minimum 50 százalékról kéne indulnia. 

A délutáni rendezvényre nem csak a szakma képviselőit várják a szervezők, hanem mindenkit, aki kiállásával jelezni kívánja a kormányzat felé, nem elég a szakma megbecsültsége, nem elegendőek a jelenlegi a munkafeltételek, nem elég a bér, nem elég a szakember, nem elég a munkára fordítható idő és energia a túlzó adminisztrációs terhek mellett, nem elegendőek a bemeneti feltételek és nem elég a humánum a hazai szociális munka jelenlegi struktúrájában.

A NEM ELÉG! esemény életre hívói maguk is szociális munkások, akik állítják, ennek a humán szakmának pont a humanitása nem tud érvényesülni amiatt, hogy az emberek három állásban dolgoznak, ráadásul az irreális szintű adminisztrációs és törvényi szigor lehetetlenné teszi a valódi segítségnyújtást. – A problémák, amik a gyermekvédelem ellehetetlenüléséhez vezettek, nem a Fidesz kormánnyal kezdődtek.

Az, hogy egy ember végzettség nélkül felveszi a barátait és kuplerájt működtet egy gyermekvédelmi intézményben, teljesen logikusan következik ennek a hierarchikus és bántalmazó rendszernek a felépítéséből. Ennek a szakmának régóta ütik a gerincét

– fogalmaz az egyik szervező, Mihály Bulcsú, aki hozzáteszi: a társadalom most nagyon aggódik a gyerekekért, de nem látjuk, hogy azokért az emberekért is aggódna, akik helytállnak a gyermekvédelemben, sőt, az ő megítélésük nagyon rossz. Pedig a szociális szférában az ember a munkaeszköz és ha ő nincs jól, nem fog tudni jó munkát végezni. Mindegy, milyen a kés nyele, vagy hogy milyen kenyeret vág, ha nincs éle, nem lehet vele szeletelni.

hirdetés

A kritikus szociális munkát képviselő csoport, amely korábban a józsefvárosi „nagy szemétháborúban” Kocsis Mátéval szemben állt ki a hajléktalanokért, most arra igyekszik ráirányítani a társadalom figyelmét, hogy az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra problémái csak egységben kezelhetők. Hiszen ma, legyen szó állami gondozott gyerekekről vagy pszichiátriai betegekről, a szociális kliensek gyakran áttolódnak az egészségügybe, mivel eszközök és források híján a szociális ellátásban nem tudják kezelni őket.

– Hiába tanultuk meg az egyetemen, hogyan álljunk ki a klienseinkért, saját magunkért nem tudunk kiállni, pedig a kollégáink nagy részének nagyon nehezek a hónap utolsó napjai, van, hogy ennivalóra sincs pénzük, nem tudnak feltöltődésre pénzt fordítani, 12-24 órában dolgoznak saját maguk és a családjaik rovására – magyarázza egy másik szervező, Kiss-Bársony Anikó.

Az Új Szemlélet csoport tagjai rámutatnak, a gyermekvédelem mellett az idősellátás kérdése a másik ketyegő bomba ma hazánkban. Elöregedő társadalmunkban egyre nő a magán idősellátó otthonok száma, amelyek napi 10-15 ezer forintos térítési díja a magyar lakosság 80 százaléka számára nem megfizethető, azoknak az embereknek pedig, akik munka mellett csak így tudnak gondoskodni hozzátartozóikról, be kell olvasztaniuk a leendő örökségüket. A törvényi előírásoknak megfelelőnél jóval alacsonyabb létszámú gondozóval és jóval magasabb létszámú ellátottal működő hajléktalanellátó és gyermekvédelmi intézmények helyzete mellett ki kell állnia a társadalomnak a fogyatékos gyerekek megfelelő színvonalú ellátásáért is. Ők ugyanis, ha nem jutnak be fogyatékos otthonokba, szüleik halála után nem számíthatnak méltóságteljes ellátásra.

– A most beígért 17 milliárd forint, amit ráadásul, úgy néz ki, meg sem kap idén a hazai gyermekvédelem, elsőre soknak tűnhet, de EU-s viszonylatban még mindig jóval kevesebbet költünk a szociális védelmi kiadásokra, hiszen az uniós átlag e téren a GDP 20 százaléka,

Magyarország pedig a 183 milliárd dolláros GDP-jének mindössze a 13 százalékát, azaz 23 milliárd dollárt költ erre. Az EU-s átlagnak megfelelő 20 százalék 36 milliárd dollár lenne. Hazánk e téren hátulról a hatodik az unió országai között

– mutat rá a csoport harmadik tagja, Ferencz Norbert, aki felhívja a figyelmet arra, ebből a keretből messze nem csak a bérekre kéne fordítani, hanem a felzárkózó települések programra, a krízistömbökre, a szegregátumokra, az idősellátásra, a munkanélküliségi, a betegségi és rokkantsági ellátásokra, a nyugdíjakra és a családtámogatási kiadásokra, többek között a 2008 óta nem emelt családi pótlékra is. Míg 2000 és 2010 között emelkedett hazánkban a szociális védelmi kiadások részaránya a GDP-ben, 2010-től kezdve egyre fogy, ez idő alatt 18-ról 13 százalékra csökkent.– Amikor azt mondjuk: „NEM ELÉG!” ezekről a számokról is beszélünk – fogalmaz a szociális munkás.

A demonstrálók piros, világító karszalagot fognak viselni, hogy ezáltal jelképesen láthatóvá tegyék magukat és egyszersmind stop táblát állítsanak a hatalom számára a szociális munka megbecsültségének lejtmenetében.

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>