Belső-Mongólia területén, a Kubuki-sivatagban épül az a gigantikus naperőmű-rendszer, amelynek össz áramtermelése akár Peking teljes energiaigényét is fedezni tudja majd. A terület évente 3100 órán át élvezi a napsütést, ez pedig ideálissá teszi a napenergia kinyerésére. A tervek szerint 2030-ra készül el az egykor halál tengere néven hírhedtté vált sivatagban épülő rendszer, amelynek energiatermelése 100 (más forrás szerint 180) gigawattos lesz. Jelen pillanatig 5,4 GW-nyi készült el ebből. Összevetésül: a paksi atomerőmű teljesítménye kb. 2 GW.

A terület északi határán kanyarog a Sárga-folyó, amelynek medencéjében hosszú ideje egyre szárazabbá, sivatagosabbá vált a terület, a projekt ezt a folyamatot is szeretné megfordítani. A napelemeket úgy helyezik el, hogy azok árnyékában legelő állatok számára növényzet nőhessen.

Az építményrendszer ennek köszönhetően több célt is szolgál majd, még a sivatagban gyakori porviharok megfékezését is elősegíti a panelek miatt csökkenő párolgás és a növényzet, de a panelek szélfogók is. A sivatag térségében lévő szénbányák vize is rendelkezésre áll, ezekkel lehet akár a növényeket locsolni, akár a napelemeket tisztítani majd.

A térségben Paotou és Pajannur milliós nagyvárosai képében ipari központok is állnak, így a sivatagban termelt energiának nem kell nagy távolságot megtennie a felhasználási helyig. E területen áll a világ legnagyobb napelemekből kirakott ábrája, egy vágtázó ló is, amely már 2019-ben elkészült. A Csünma Napelempark neve ihlette az ábrát: csünma (pinyin átírásban junma) annyit tesz, nagyszerű ló.

A Landsat műhold felvétele 2024. december 8-án mutatja be a táj új arcát. A műholdas felvételek azt mutatják, hogy a sivatagi napelemparkok elősegítik a növények megtelepedését, így a sivatagosodás megállítását is. A napelemek alatti terület mezőgazdasági hasznosítása külön nevet is kapott már, ezt agrivoltaikus rendszernek nevezik. A napelemparkok gondos telepítés és növényzetének kiválasztása még a természetes ökoszisztémát is képes segíteni.

The post Épül a kínai nagy napelemfal first appeared on National Geographic.