A 2023-as, egyértelű adószabályozást behozó jogszabálymódosítás előtt Magyarországon körülbelül 600 bvk-szerződés létezhetett (vagyis a jogintézmény 2014-es bevezetése óta ennyi jött létre), majd hirtelen felpörgött, és egy év alatt csaknem háromszorosára nőtt a számuk, ami mostanra már kicsivel 2000 felett lehet.

Péter kiemeli, hogy a bvk nemcsak a leggazdagabbak eszköze, vannak olyan bvk-k is, amelyek pár százmilliós vagyonra jönnek létre. Persze, van egy vagyonméret, amely alatt kevésbé éri meg, hiszen a létrehozása és fenntartása is jóval költségesebb lehet, mint például egy kft. működtetése.

2023-ban – az év közben benyújtott módosítások miatt – nagy roham volt, ismét nőtt a bvk-szerződések száma, idén pedig van esély rá, hogy jópár bvk-szerződés jött létre augusztus 31. előtt annak érdekében, hogy még a régi rezsim szabályait tudják élvezni. Mostantól ugyanakkor időszakos lassulás jöhet az új szabályozás miatt.

dr. Baráti Ákos, Soós Péter

Míg a családi alkotmány (erről szóló részletes cikkünk itt olvasható) egy „soft” dokumentum, és inkább egy etoszt, az alapköveket határozza meg, segítve a család együttműködését, ritkábban fűződik hozzá joghatás, mint a bvk-hoz, amelynek tartalmát céges dokumentumokba, végrendeletekbe is átvezetik – fejti ki Ákos. Péter hozzáteszi, hogy nagyobb vagyonok esetén hasznos lehet, ha a bvk kitárgyalásának folyamatát megelőzi a családi alkotmány elkészítése, mert akkor már egyértelműek a családi célok.

Ákos szerint ez nagyon ritka, „és ezért nem is hibáztatok senkit”. Legtöbbször az alapító, a fő vagyontulajdonos monarcha stílusban találja ki a dolgokat, és maximum a házastársát vonja be, ami érthető is akkor, ha kiskorúak vagy fiatal felnőttek vannak a rendszerben. Máskor az egész család jön, és demokratikus döntési folyamat van. „Ez a jogi folyamaton túl rengeteg egyeztetést igényel, de a végén tudnak jó, a családi és vagyoni viszonyokra egyedileg szabott megoldások születni.”

Megszűnő és megmaradó adóelőnyök

A mostani adómódosításra azért volt szükség, hogy Magyarország hozzáférhessen az európai uniós forrásokhoz, hivatalosan a „2026. évi XXXV. törvény a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról” címet viseli a július végén már ki is hirdetett jogszabály.

Ami változik, és ami nem.

• A struktúra létrehozása adómentes. A korábbi szabályok szerint a bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyonelemeket a vagyonrendelő adómentesen felértékelhette és a vagyonrendelő (vagy közeli hozzátartozója) kivehette a vagyonrendeléstől számított öt év letelte után, ha nem volt értéknövekedés a betételi és a kivételi érték között. Ez az adóelőny mostantól megszűnik, mert az adóelkerülés vagy az illegális struktúrák szempontjából sokaknak vonzó lehetett, vagyis ha a vagyonrendelő veszi ki a vagyont, akkor ő mindenképpen adózik.
• Itt fontos, hogy amikor például egy céget bevittek a bvk-ba, és felértékelték piaci értékre, a felértékelt céget vagy a helyébe lépő értéket (pl.: az eladáson realizált pénzösszeget) a kedvezményezettek 5 év elteltében adómentesen kivehették a bvk-ból.
• Az augusztus 31-től hatályos szabályok alapján, ha a vagyonrendelő meghal, akkor a kedvezményezettek továbbra is adómentesen tudják majd kivenni a vagyont a felértékeléssel együtt, sőt a kiadáskor egy addicionális felértékeléssel is élni lehet, ugyanúgy, mint ha közvetlenül örökölték volna a vagyont. „Ez így valóban egy igazságosabb rendszer” – mondja Ákos.
• A bvk-k egyéb adóelőnyei is megmaradnak: például bizonyos esetben adómentesen tudnak működni, illetve nyithatnak tartós befektetési számlát.

Ákos szerint az új törvény adózási része egy teljesen fair szabályozás, és ezekkel az adóváltozásokkal jobban érvényesíthető a bvk eredeti célja, vagyis a családi vagyon megóvása, a hosszú távú tervezés és az örökítés megvalósítása. Megszűnnek a főként az adóelőnyök megszerzésére létrehozott vagyonkezelési struktúrák.

A szakértők kifejtették, hogy a bvk-s vagyon adózásával kapcsolatban sok tévhit él, és megbélyegzik a bvk-t azzal, hogy az adóelkerülést vagy az illegális adóelőny-szerzést szolgálja.

„Nem adóelkerülés, ha jogszabály által biztosított adóelőnyök vannak. Az adóelkerüléssel és az adócsalással kapcsolatos struktúrák mindig abból adódnak, ha valaki úgy él vissza a jogszabályban szabályozott jogával, hogy az nem felel meg a jogszabály eredeti céljának”

– fejtette ki Ákos.

A megszűnt bvk-kat is ellenőrizni fogják

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) augusztus 31-től ellenőriznie kell a bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokat és a magánalapítványokat. Első körben azokat a kezelt vagyonokat vizsgálják, amelyek vagyonkezelőjét 2023. szeptember 12. előtt vették nyilvántartásba, majd 2028. január 1-jétől egy általános, valamennyi kezelt vagyonra kiterjedő ellenőrzés következik.

A Hold a bizalmi vagyonkezelőkkel úgy működik együtt, hogy az általuk a Hold portfóliókezelésére bízott likvid vagyonelemeket fekteti be. NAV-ellenőrzések során legfeljebb adatszolgáltatási kötelezettségük merülhet fel: ilyenkor az ügyfél, annak könyvelője vagy közvetlenül a NAV kérhet információt arról, milyen tranzakciók történtek az adott értékpapírszámlán.

Péter szerint viszonylag sok olyan bvk lehet, ahol a bizalmi vagyonkezelés könyvelése nem tökéletesen felel meg a NAV által elvárt könyvelési formátumnak, vagy nem naprakész. „Ez minket, szolgáltatókat is érinteni fog, mert viszonylag gyorsan kell könyvelésileg helyrerakni a bvk-kat akár több évre visszamenőleg, és ehhez sok adatot kell majd szolgáltatnunk.”

A bizalmi vagyonkezelés, ahogyan a nevében is benne van, bizalmi kérdés, a jogalkotó emiatt a dokumentációt is bizalmassá tette, nagyon helyesen – mondja Ákos. A bvk-szerződések le vannak adva a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), a NAV  bekérheti a könyvelést, de maguk a szerződések és a beszámolók nem nyilvánosak. Emiatt előfordulnak olyan vagyonkezelők, akiknek nem erőssége az adminisztráció, és nem készítették el időben a beszámolókat. „Jó dolog, hogy lesz adóhatósági ellenőrzés, és mindenkinek kicsit gatyába kell rázni a könyvelést.” Ákos kiemelte, hogy ők egyébként is mindig jelzik az ügyfeleiknek, hogy mit kell elkészíteni, és kellően hozzáértő könyvelőirodákat javasolnak számukra.

dr. Baráti Ákos, Soós Péter

Annak okáról, hogy a megszűnt bvk-kat is ellenőrizni fogják, azt mondják, hogy a NAV az adócsaló, adóelkerülő struktúrákat fogja keresni, és ezek általában nem azok a bvk-k, amelyek a mai napig működnek. Elsősorban azoknak van félnivalójuk, amelyek tranzakciós céllal, nagyon rövid időre, kizárólag az adóelőny megszerzésére jöttek létre.

Habár a bvk működési idejének a hossza az egyik legfontosabb fokmérő, a NAV a struktúra összes körülményét vizsgálni fogja az ellenőrzés során, például a létrehozás gazdasági célját, a vagyonkiadások okait, vagy épp a vagyonrendelő és a kedvezményezettek kapcsolatát.

Ha egy struktúra például csak fél-egy évig működött, az már ezt jelezheti, kivéve egy-két szerencsétlen esetet, ahol nem sokkal a bvk létrehozása után következett be a vagyonrendelő halála.

„Ahol a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz, és tranzakciós céllal létrejött egy struktúra, adóelőnyt szereztek belőle, és utána bezárták, ott lesz a NAV-nak keresnivalója”

– foglalja össze Ákos. A többi, tisztességesen működőnél a papírokkal és a könyveléssel azért érdemes lesz foglalkozni, de nem ezeknek kell félni a komoly adóbírságoktól.

A bvk-t a közbeszédben sokszor összemossák a magántőkealapok intézményével, amelyekből kb. 200–300 működhet hazánkban. Néhány magántőkealapnál valóban felmerült a gyanú, hogy állami pénzek nem megfelelő kezelésében részt vettek, és bár a magántőkealapok nagy részénél nem ez jellemző, a tisztességes alapkezelőkre is ráégett ez a bélyeg. Pedig többségük a privát finanszírozást, a startupok finanszírozását, és a privát befektetések kezelését oldja meg.

„Nem lehet elítélni egy egész jogintézményt pár szereplő negatív viselkedése miatt” – mondja Ákos, hozzátéve, hogy ez a bvk-kra is igaz.

Elképzelhető, hogy van pár bvk, amelynek a tulajdonosi köre érintett lehetett ilyen-olyan ügyletekben, de attól még a bvk-k többsége öröklési, vagyontervezési céllal jött létre, semmi köze állami pénzekhez vagy az adóelkerüléshez. Irodájuk, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda kapcsán kiemelte: „Több száz bvk-struktúrát hoztunk létre, és mi nem zártunk be egyet sem. Számos olyan struktúránk  van, ahol már régen lejárt az öt év, és az alapítók minden esetben megtartották ezeket, mert valóban az örökség egyben tartása a cél.”

Fotó: Sebestyén László/Forbes

Továbbra is érdemes?

Ákos szerint a mostani adó- és ellenőrzési változások fényében is érdemes a jövőben bvk-ba vagyont tenni, persze egy konstrukció létrehozása előtt a tanácsadónak is meg kell ismernie a családot, a viszonyokat. „Ezek bonyolult kérdések, de alapvetően mindenkinek van teendője a vagyonnal.”

Úgy látja, hogy egy jó adótanácsadó komplexen nézi az adókötelezettségeket annak megítélésekor, hogy érdemes-e bvk-t létrehozni. Itt jön be, hogy, bár a részletek még nem kristálytiszták, a kormány a várakozások szerint be fogja vezetni a vagyonadót.

„Ez az új adónem nagy hatással lesz a vagyonos rétegre, a vagyonkezelési struktúrákra.”

A bvk legfontosabb része pszichológia és technika, a jogi része utána jön. Péter szerint a legnehezebb kérdés annak tisztázása, hogy a vagyonrendelő mit szeretne: hogyan működjön a kezelt vagyon a visszavonulása vagy a halála után, és hogy a család is egyetért-e ezekkel a tervekkel?

„Ha a vagyon eredeti felhalmozója létrehozza a struktúrát, folyamatosan alakíthatja, hogy az a család igényeit mindig tökéletesen kiszolgálja – mondja Ákos. – Tehát nemcsak a fióknak készült dokumentumnak, hanem organikus rendszernek kell tekinteni, később is lehet még formálni.”