Rengeteg élőlényt veszélyeztet az élőhelyvesztés és környezeti átalakulás, köztük sok olyan állatot is, amelyek a növényi magvak terjesztésében főszereplők. Egy új, a Science folyóiratban publikált kutatásban azt vizsgálták meg, hogy vajon milyen hatása lehet ennek a növényvilágunkra.
Ehhez a tudományos szakirodalmat elemezték, felmérve azt, hogy milyen állatok fogyasztanak gyümölcsöket, terméseket, magvakat, és köztük melyekről bizonyított, hogy valóban terjesztik is a magokat. Azt is megvizsgálták, milyen növények rendelkeznek olyan magvakkal, amelyeket állatok terjeszthetnek – az efféle magokat jellemzően valamilyen tápláló húsos réteg veszi körbe (ilyenek jellemzően a gyümölcsök).
Minden érintett állat- és növényfaj esetében feljegyezték, hogy milyen annak a természetvédelmi helyzete, milyen irányba tart a népessége, és felvázoltak Európa egyes régióiban fennálló növény-állat viszonyokból álló hálózatot.
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy Európa növényeinek 30 százaléka esetében a magokat terjesztő állatok létszáma folyamatosan csökken, vagy épp már veszélyeztetett státusúvá is vált az adott állatfaj.
Ez azt jelenti, hogy kontinensünk növényei egyre nehezebb helyzetben vannak, és egyre inkább magterjesztési krízisnek kellene ezt nevezni. A magok terjesztése az állatok részéről ökoszisztéma-szolgáltatás, gondoljunk csak a közismert szajkó-tölgyerdő összefüggésre.
A megvizsgált állatok átlagosan 13 növény magját terjesztették egyébként, és minden vizsgált növénynek átlag 9 magterjesztője volt. Azonban meglehetősen hézagos a tudásunk a növények és állatok ezen kapcsolatáról, holott a természetvédelemben rendszerben kellene gondolkodni, vagyis egyik faj megóvása lehetetlen anélkül, hogy a vele kapcsolatban állókat ne akarnánk óvni.
The post Európa növényeinek harmada bajban van first appeared on National Geographic.
