Az XTB egy globális, Magyarországon is elérhető befektetési alkalmazás, amely világszerte több mint 2 millió felhasználót segít abban, hogy tudatosan és biztonságosan kezeljék megtakarításaikat.

Infláció: közelebb a célhoz, de még nincs győzelem

A sajtóreggelin Szitás Lóránt, az XTB szakértője előadásában hangsúlyozta: a jelenlegi amerikai inflációs mutatók még mindig a 2 százalékos cél fölött járnak, és a jegybank továbbra is óvatos. Mint fogalmazott:

Látható az előrelépés, de nem beszélhetünk arról, hogy a küzdelemnek vége. Az Amerikai Egyesült Államok központi bankrendszere, a Fed azért marad ennyire visszafogott a kamatcsökkentésekkel, mert az infláció mögött számos kockázat húzódik. Ezek közül több még meg sem jelent a hivatalos jelentésekben.

Az inflációra jelentős hatással lehetnek a frissen bejelentett amerikai vámtarifák is. A vállalkozások még a korábbi, olcsóbb készleteiket értékesítik, így a fogyasztók késleltetve érzik majd az áremelkedést. „Amikor kifogynak a régi készletek, és az új, drágább áruk kerülnek a polcokra, akkor fog látszani a vámok valódi hatása” – emelte ki Szitás Lóránt.

Emellett viszont úgy néz ki, Európa egyelőre győzött az infláció elleni harcban: jelenleg 2 százalék körül van az infláció az Eurózónában.

Kamatpálya és munkanélküliség: összejön a ‘soft landing’?

Az amerikai munkaerőpiac továbbra is erős, ám több jel mutat lassulásra. Az elemző szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a munkanélküliségi ráta milyen ütemben emelkedik majd.

„A történelmi adatok alapján, ha a munkanélküliségi ráta egyszer megindul felfelé, akkor jellemzően nem lassan emelkedik, hanem impulzívan. Amikor ez bekövetkezett, a Fednek nem volt más választása, mint „kapitulálni”: agresszív kamatcsökkentést indítani.”

A történelmi példák ‒ 1980, 1990, a dotkom-lufi, 2008, és a COVID-időszak ‒ mind azt mutatják: egy ugrásszerű munkanélküliségi emelkedésre a Fed rendszerint gyors és nagy léptékű lazítással reagált. 2026 egyik kulcskérdése így az lesz, hogy bekövetkezik-e ilyen dinamikus fordulat.

Európa: technológiai lemaradás és túlzott szabályozás

Az európai gazdasági környezetről szólva Szitás egyértelműen fogalmazott: a kontinens technológiai értelemben jelentős hátrányban van.

Európa valóban az öreg kontinens, jelenleg abból a szempontból, hogy a technológiai innovációban látványosan elmaradt. A túlzott szabályozások és kereskedelmi korlátok sok esetben fékezik a beruházásokat, miközben a globális versenytársak gyorsabban reagálnak.

A korábbi válságok után megerősített banki szabályozás ugyan stabilitást ad, ugyanakkor az IMF adatai szerint a kontinens versenyképességét is visszaveti. A technológiai beruházások alacsony szintje hosszabb távon is érezhető növekedési kockázatokat hordoz.

Az Európa Unió az „Apply AI Strategy” program segítségével próbálja csökkenteni az innovációs rést. Ez egymilliárd eurós beruházást jelent, és elsősorban az orvosdiagnosztika, a gyógyszergyártás, a kiberbiztonság és a félvezető-gyártás területén fog jelenlétet biztosítani, ezzel elsőszámú céljául tűzi ki a technológiai szuverenitást.

Devizapiac: dollár–euró erőviszonyok

A 2026-os év egyik kulcstémája az euró-dollár árfolyam lesz: az euró továbbra is kiszolgáltatott helyzetben marad-e a dollárral szemben. Az elemzés szerint az amerikai kamatpálya lassabb normalizálódása segíti a dollárt, míg Európa gyengébb növekedése korlátozza az euró erősödését.

„Az euró 11 százalékkal tudott erősödni ebben az évben a dollárhoz képest, tehát láthatjuk, hogy az euró sokkal jobban teljesített, azonban ez az emelkedés csakis annak köszönhető, hogy az amerikai dollár veszített az erejéből. Ebből kikövetkezhető az is, hogyha a dollár újra elkezd majd erősödni, akkor az euró húzhatja a rövidebbet” ‒ magyarázta az elemző.

Arany és olaj: menedék és bizonytalanság

A nyersanyagpiacon két eszközre külön is kitért a prezentáció. Egyrészt az arany továbbra is menekülőeszköz maradhat a bizonytalan gazdasági környezetben, hiszen elképesztő emelkedést hajtott végre ebben az évben, és még mindig tartja magát. Az okok között többek között ott van a geopolitikai feszültség, a magas infláció, a magas államadósság, a gyengülő dollár, és az is, hogy a központi bankok nagy mennyiségben vásároltak aranyat.

Az olajpiacon a legutolsó jelentések szerint jelenleg kb. 2 millió hordó túlkínálat van naponta. Az olajár mozgását a geopolitikai helyzet és a nagy exportőrök termelési politikája határozza meg.

„Ha az EU és USA szankciók eltörlődnek az orosz olajra nézve, akkor ez az olló még jobban kinyílhat, vagyis még magasabb túlkínálat lehet a piacon. Ha emellett elmarad a gazdasági emelkedés, ebben az esetben egy nagyon komoly olajár-csökkenés következhet be, az 50, de akár a 30 dollárt is megütheti az olaj ára.”

Részvénypiacok: mesterséges intelligencia és a „buborék-kérdés”

Szitás szerint 2026-ban a mesterséges intelligencia továbbra is meghatározó befektetési téma marad, hiszen szinte kivétel nélkül minden Big Tech vállalat saját szuperintelligenciát akar. Egyes elemzők „buborékot” emlegetnek: Szitás Lóránt úgy fogalmaz: a legutolsó negyedéves jelentéseknek már mutatnia kell pozitív nyomot a várakozásokra.

Ebben a félévben az amerikai reál GDP növekedés 1,6 százalék, ebből mintegy 0,8 százalékpontot az AI-hoz tartozó üzleti beruházások adták. Ez 50 százalékot jelent. Érezhetjük a súlyát annak, ha ez egy lufi, és kifakad

‒ mondta el.

A következő év tehát nem ígérkezik unalmasnak: az XTB szerint a jegybanki döntések, az amerikai vámok hatása és az európai versenyképesség kérdése egyaránt meghatározhatja, merre mozdulnak a piacok.

The post Évkezdet előtt: mire számíthatunk 2026-ban? – bemutatta az XTB friss gazdasági előrejelzéseit first appeared on 24.hu.