A vendégmunkáskérdést járta körül több oldalról a G7. Ismertetik többek között, hogy a Periféria Központ vendégmunkáról szóló nemrég megjelent tanulmánya szerint az elmúlt időszakban egyértelműen jellemzőbbé vált, hogy Megemlítették, hogy a magyarországi vendégmunkások tartózkodási engedélye ugyan az egész schengeni övezetre vonatkozik, de a munkavállalási engedélyük csak Magyarországra. Ezért ha több pénz reményében más országba mennek dolgozni, azzal deportálást kockáztatnak.
Mindezek ellenére előfordulnak olyan esetek, hogy az itthonról lelépett vendégmunkások más uniós országokban kapnak vízumot, és a munkáltatók ilyenkor a konzulátuson panaszkodnak, hogy nem értik, ez egyáltalán hogyan valósulhat meg. A tanulmány szerint mindez ráadásul gyakran más országok munkaerő-kölcsönző cégeinek aktív részvételével történik meg, tehát néha kifejezetten ezek a cégek vadásszák le a Magyarországon dolgozó vendégmunkásokat.
Más esetekben a lelépő vendégmunkások teljesen illegálisan vállalnak munkát más országokban. Ez a cikk szerint legkönnyebben olyan országokban valósítható meg, ahol jelentős helyi diaszpóra van, és a helyi közösségben sokáig tud az illető úgy élni, hogy közben nem kerül a hatóságok szeme elé.
Vagyis a tanulmány szerint
A Fülöp-szigetekieknél ez azt jelentheti, hogy a frissen szerzett munkatapasztalat megnyithatja az utat egyéb európai országokba. Nos, a toborzók tapasztalatai szerint tavaly már a Fülöp-szigetekiek 3–8 százaléka hagyta el az országot, és ez az arány még növekedett is. Egy konzulátusi szakértő szerint 2023-ban több mint 2000 filippínó vendégmunkás hagyta el Magyarországot, és 2024-ben is hasonlóak lehettek a számok.
A vietnámiaknál még ennél is súlyosabb volt a helyzet – náluk a munkaerő-kölcsönző cégek és migrációs szervezetek mintegy 80 százalékos lelépési arányt érzékeltek, és embercsempészetre emlékeztető toborzói gyakorlatokkal is találkoztak a kibocsátó országban. Ezek miatt néhány munkaerő-kölcsönző már jóval a vietnámiakat is érintő év végi szigorítás előtt felhagyott a toborzásukkal.
Kitértek arra is, hogy az ukránokra a háború kitörése óta lazább szabályok vonatkoznak, ezért ők legálisan is el tudtak menni magasabb bérszínvonalú országokba dolgozni.
A tanulmány több olyan tényezőt is beazonosít, ami miatt gyakoribbá válthatott a jelenség, hogy csak dobbantónak tekintik Magyarországot a vendégmunkások. A növekvő elégedetlenség mögötti fő okok például, hogy
alacsonyak a bérek,
romlanak a munkakörülmények,
rossz a munkahelyi kommunikáció. Illetve az is, hogy
az ipar gyengélkedése miatt egyre kevésbé lehet túlórázni, ami a kizárólag pénzkeresés céljából érkező vendégmunkásoknak nagy veszteség.
A cikk foglalkozik még azzal is, hogy hogy mennyiben szoríthatják vissza a visszaéléskete a kormány új intézkedései, szigorításai. Mint ismert, a kormány a foglalkoztatóknál több milliós bírságot rendelt el, ha az alkalmazásukban álló vendégmunkások az engedélyük lejárta után nyolc napon belül nem hagyják el a schengeni övezetet.2025-re 71 ezer helyett 35 ezer főben maximálta a behozható vendégmunkások számát, és szűkítette a küldő országok listáját is. A cikkben azt is bemutatják, hogy Magyarország hogy áll a vendégmunkásokért folytatott regionális versenyben. Kattintson további részletekért.
The post Ezért tekinthetik ugródeszkának a vendégmunkások Magyarországot first appeared on 24.hu.
