Hatalmas kulturális jelentőségűek az óriásira növekvő, rendkívüli küllemű majomkenyérfák, amelyeket vaskos, hordószerű törzs és kusza hajcsomóra emlékeztető ágak jellemeznek. E fák az Adansonia nemzetség tagjai, egy kutatócsoport nemrégiben az ide tartozó mind a nyolc faj genomját elemezte, és ebből arra jutottak, hogy ezek mind madagaszkári eredetűek. Majomkenyérfákat ma találhatunk Afrikában és Ausztráliában is, egy-egy faj képviseli ott a nemzetséget, a további hat faj kizárólag Madagaszkáron él.
Számos legenda is fűződik a majomkenyérfákhoz. Az egyik legelterjedtebb, hogy a fa gyökerével felfelé nő, mivel különféle okok miatt feldühítette az isteneket, akik kitépték, és fordítva nyomták bele a földbe. A busmanok szerint, aki letépi a majomkenyérfa virágát, azt széttépik az oroszlánok.
A madagaszkári Adansonia za nevű fajnak van két példánya, amely egymásba csavarodva nőtt, ezekről azt tartják, hogy egy szerelmespár, akik külön faluban laktak, és a szokások szerint már elígérték őket másoknak, nem engedték egymással házasodni őket. Azonban ők nem adták fel, és megkérték isteneiket, hogy segítsék meg őket, így változtak együtt növekvő baobabbá.
A majomkenyérfák evolúciójuk során különböző beporzókra szakosodtak, ezekhez alkalmazkodtak, így a virágaik is eltérővé fejlődtek. Van faj, amelynek szender (lepke) a beporzója, van, amelyiknek denevér, de van olyan is, amelynek maki.
A mai majomkenyérfák közös őse 41 millió éve élt, vagyis ekkor különült el legközelebbi rokonaitól, a mai gyapotfáktól (Bombax). Ez azt is jelenti, hogy sokkalta később alakult ki, mint a Gondwana szuperkontinens feldarabolódott volna – korábban úgy vélték, az elterjedése alapján ennél előbb kellett kialakuljon.
A madagaszkári fajok múltjában hibridizációs események nyomai is fennmaradtak. Mind az afrikai, mind az ausztrál növény ősei egy helyen éltek a madagaszkári fajokkal, vagyis e távolra szakadt fák is madagaszkári eredetűek voltak. Mindkét faj mintegy 20-21 millió éve vált külön a madagaszkári ősöktől, ekkor juthattak talán át új otthonaikba.
A madagaszkári fajok genomban olyan eseményekkel egy időben tapasztalható népességváltozást találtak, mint például vulkanizmus, hegyek kiemelkedése, erőteljes klímaingadozások kb. 1 millió éve. Ennek köszönhető, hogy az országban kétféle típusba tartoznak a majomkenyérfák, az egyiknek rövid a virága, ez azt jelenti, kétszer hosszabb, mint amilyen széles, a másiknak viszont ötször hosszabb a szélességénél.
Madagaszkáron a baobab evolúciója a természeti, földrajzi-geológiai környezet, különösen a tengerszint változásai hatására, valamint az egymással való versengésnek köszönhetően alakult. Két madagaszkári fajról az is kiderült, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a védelmük érdekében.
Baobab volt a valaha igazolt leghosszabb életű virágos növény, a 2011-ben, 2450 éves korában elpusztult zimbabwei Panke nevű fa.
The post Feltárták a majomkenyérfák eredetét first appeared on National Geographic.
