Szokatlan jelenség tanúi a tudósok és a halászok az Adriai- tengeren, akik aggodalommal figyelik az invazív hafajnak számító atlanti lazac megjelenését, írta a szlovéniai Metropolitan.
A nem őshonos halfaj népes csapata eddig ismeretlen módon szabadult ki az Adria horvátországi részén mintegy 120 kilométeren húzódó Velebit-csatorna tenyészketreceiből, és elterjedt Unije szigetétől és Isztria keleti partjától a déli Privlakáig.
Horvátországban már korábban is tenyésztették az atlanti lazacot, amely természetes közegben nem található meg az Adriai-tengerben. Ez a halfaj Nyugat- és Észak-Európa tengerpartjainál és folyórendszereiben a Vizcayai-öböltől Oroszország sarkvidéki részéig fordul elő, de az Amerikai Egyesült Államok és Kanada észak-atlanti partjainál is él.
Horvátországi tenyésztésének első próbálkozásai az 1980-as évekre nyúlnak vissza, amikor az atlanti és a csendes-óceáni lazacot kísérleti és kereskedelmi céllal tenyésztették a Krka folyó torkolatánál. Ezek a kísérletek rövid időn belül véget értek, mivel ökológiai és gazdasági kihívásokat is jelentettek.
A tengeri tenyészketrecekből kiszabadult halak megjelenése a nyílt vizeken ökológiai és gazdasági veszélyeket rejt magában.
Az atlanti lazac szökése egy sor kérdést vet fel. Hogyan szöktek ki a halak, hányan vannak a nyílt tengeren, és minden védelmi intézkedést megtettek-e a tenyésztési létesítményekben? A lazac veszélyeztetheti a helyi ökoszisztémákat, mivel fennáll az őshonos fajokkal való kereszteződés veszélye, ami nemkívánatos genetikai mutációkhoz és betegségek terjedéséhez vezethet
– közölte az Oceanográfiai és Halászati Intézet, felszólítva a halászokat és magánszemélyeket is, hogy vegyenek részt az invazív halfaj feltérképezésében.
A kifogott halakra vonatkozó adatok kulcsfontosságúak a szökés mértékének pontos felméréséhez és a helyi ökoszisztéma védelmét szolgáló megfelelő intézkedések előkészítéséhez.
Az intézethez eddig több bejelentés érkezett halászoktól és part menti lakosoktól, akik egy-három kilogramm közötti tömegű lazacokat többször is fogtak.
A tudósok rámutattak az Adriai-tengerben élő nem őshonos fajok tenyésztésére és megfigyelésére vonatkozó szigorúbb szabályok megalkotásának szükségességére, melyek biztosíthatják a tengeri ökoszisztéma hosszú távú meggőrzését.
Magyarország vizeiben, főként a folyókban, de állóvizekben is él invazív halfaj, méghozzá a kapitális méretűre is megnövő busa. E nem őshonos hal horgászatát sokan külön “műfajként” űzik. A Hévízi-csatornában ugyanakkor évek óta gondot jelentenek a felelőtlen akvaristák által ott szabadon engedett trópusi halak, melyek veszélyesek, mert helyben könnyen kiszoríthatják az őshonos fajokat.
The post Fogságból szabadult halak veszélyeztetik az Adria ökoszisztémáját first appeared on Sokszínű vidék.