A Blikkhez érkező tucatnyi fotó alapján pokoli hőségben telt az első tanítási nap, nem volt ritka a 34-35 fok, de volt olyan olvasói fotó is, ahol a tanteremben a hőmérséklet elérte a 39 fokot. Egy budapesti szülő szerint gyermeke osztályában az utolsó órában a hőmérő 34,5 fokot mutatott, a szaktanár nem tartotta meg az órát, elengedte a gyerekeket.
Az iskolai hőséghelyzetre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete néhány napja levélben hívta fel a köznevelési államtitkár és Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét. Az államtitkár az InfoRádióban arról beszélt, hogy a szeptemberi hőséggel nem sokat tud kezdeni a kormányzat, de elrendelték, hogy hajnali szellőztetéssel hűtsék le az épületeket. A diákokat hazaküldeni nem lehet a tankötelezettség miatt. Maruzsa Zoltán szerint az igazgatók elrendelhetnek rövidített oktatást.
A Blikk által megkérdezett tanárok a szellőztetésre úgy reagáltak, hogy
kapcsolja ki a klímát az irodájában és az otthonában Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, és csináljon kereszthuzatot.
Egy név nélkül nyilatkozó pedagógus azt mondta, kollégái nagy számban 50-60 év felettiek, aggódnak az egészségükért. Egy háziorvos megerősítette, hogy még az egészséges szervezetnek sem tesz jót, ha 35-39 fokban kell huzamosabb ideig tartózkodni.
Akinek valamilyen kezelt szívbetegsége van, ilyen körülmények között túlzott megterhelést kap, a gyógyszerek ellenére is belecsúszhat egy szívelégtelenségbe, szívritmuszavarba, vérnyomásproblémába. A kisgyermekek pedig túlhevülhetnek. Ha a klimatizálás nem megoldható, legalább ventilátorral kellene csökkenteni a hőérzetet.
A kánikulában kezdett tanévről Setényi János oktatáskutató az Inforádióban azt mondta: az oktatási rendszernek kell alkalmazkodnia a klímaváltozáshoz. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint az időjárás várhatóan a következő években is így alakul, ezért a közoktatás működésének teljes, klímaszempontú áttekintését javasolja.
Ez még egy-két évig elodázható, de utána valamiféle válaszokat kell adnunk erre az iskolaépületektől a foglalkozások szervezésén át a tanév hosszáig és egy sor más dologig. Itt nemcsak a hőségről van szó, hanem arról is, hogy lényegében két évszakunk lesz: egy forró, száraz, nagyon hosszú nyár, ami mindenféle pollenekkel és allergikus dolgokkal, például parlagfűvel lesz kiegészítve, és utána pedig egy nagyon hideg, nedves, esős tél. Nem erre van tervezve a rendszer, hanem a négy évszak váltakozására.
Setényi János szerint a rendezvényeket, a táborokat, az épületek helyzetét, a pedagógusok munkarendjét is át kell gondolni.
The post Forró ősz: az oktatáskutató szerint reagálni kell a klímaváltozásra first appeared on 24.hu.
