A magyar kormány az ország újraiparosításának részeként az elmúlt években több nagy beruházást is bejelentett. Ilyen a debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD, az ácsi, nyíregyházi, iváncsai vagy gödi akkumulátorgyárak. A GKI elemzése szerint
ezen beruházások egyfelől nem segítik az ország hosszútávú felzárkózását, mert alacsony bérekért, sokszor külföldi vendégmunkások alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek ezekben a gyárakban, miközben
jelentős állami támogatást kapnak (amit a hazai kkv-k fizetnek meg).
Az akkumulátorgyártás emellett kifejezetten víz-és energiaigényes ágazat, amelyekből hazánk nem rendelkezik a szükséges erőforrások kiszámítható biztosításával, ráadásul
a gyárak környezetszennyezése további problémához vezet.
Arra is kitérnek, hogy bár ezen reindusztrializációs tervek környezeti és gazdasági szempontból nem tűnnek kifizetődőnek, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk ettől még lehet pozitív. Mivel alacsonyan képzett munkaerő is be tudja tölteni ezeket a pozíciókat, így térbeli elhelyezkedés szempontjából ezeket a gyárakat a magas munkanélküliséggel rendelkező régiókba célszerű telepíteni, ahol helyben biztosított a működéshez szükséges munkaerő. Hogy ez így történik-e, ahhoz megvizsgálták a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2024. decemberi adatain a település szintű munkanélküliségi arányt. Az NFSZ által relatív mutatóként közölt ráta a nyilvántartott álláskeresők számát mutatja a 15–64 éves népességre vetítve. Az országos átlag 3,5% volt.
A térképen fehér színnel láthatóak a minimális (0–2 százalék közötti) munkanélküliségi aránnyal rendelkező települések (542 település), amelyek közül 36 településen egyetlen munkanélküli sincs. Emellett a sárga színnel jelölt települések (1243 település) rendelkeznek alacsony munkanélküliséggel (2–5 százalék). A települések 56 százaléka tartozik az első kettő kategóriába. A zölddel (5–10 százalék) jelölt területeken (923 település) már jelentősebbnek mondható munkanélküliség van, a kékkel (10–15% közötti ráta) és pirossal (15%-nál nagyobb arány) színezett települések pedig egyértelmű válságövezetek (308, illetve 161 település).
Forrás: NFSZ
Mint az ábrán látható, a legsúlyosabb munkanélküliség Dél-Somogyban, Dél-Baranyában, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék északi részén, valamint a román határ mentén található. A nagy települések alacsonyabb munkanélküliségi rátája lefelé, míg a kistelepülések magasabb munkanélküliségi rátája felfelé viszi az arányt.
A gazdaságkutató szerint célszerű lenne a magas munkanélküliségű területekre összpontosítani a beruházásokat, és nem az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő északnyugati országrészbe, a budapesti agglomerációba, vagy Szegedre. Ennek következménye egyrészről a vendégmunkások alkalmazása, a korábban említett magas munkanélküliségi országrészekről a hazai munkavállalók hosszabb távú ingázása vagy a helyi munkaerőpiacról a dolgozók átcsábítása. Ami a GDP-termelést illeti, a kis munkanélküliséggel jellemezhető körzetekbe telepített nagyfoglalkoztatók a szomszédos üzemekből fogják elszívni elsősorban a szükséges munkaerőt, ami a termelés csökkenését eredményezi ezeknél az üzemeknél, ami mérsékli a keletkező hozzáadott értéket.
A térképre tekintve az látható, hogy a kormány által támogatott nagyberuházások rendre a kis munkanélküliséggel jellemezhető területekre települtek. Ezeken a helyeken pedig nemcsak arról van szó, hogy az adott településen alacsony a munkanélküliség, de még a szélesebben értelmezett vonzáskörzetükben sincs nagy létszámú „szabad” munkaerő. Emiatt szerintük Bár hazai jövedelem nemigen keletkezik, a statisztika (térségi GDP) mégis szép képet fog mutatni ennek ellenére – borítékolták.
Ahhoz, hogy az elzárt, magas munkanélküliséggel rendelkező településekre beruházók érkezzenek, megfelelő infrastruktúrafejlesztésekre és át-, illetve továbbképzésekre is szükség van. Ez még a kormány vidékfejlesztési politikájával is összeegyeztethető lenne, ha az nem egyes vidéki nagyvárosok (elsősorban Debrecen) túlzott támogatására helyezné a hangsúlyt – jegyezték meg.
The post GKI: Ez a baj a kormány által támogatott nagyberuházásokkal first appeared on 24.hu.
