A rovarvilág ijesztő mértékű hanyatlása világszerte felismert probléma, és bár szeretünk csak az ember számára kézzelfogható hasznot hajtó csoportokról beszélni, a baj ennél sokkalta kiterjedtebb. A rovarok képezik a szárazföldi állatvilág egy jelentős részének táplálékát, ha a rovarok mennyiség, sokfélesége csökken, az az egész élővilágot magával rántja.
Mégsem vesszük nagyon komolyan a problémát. Jól ismert, hogy a rovarok általánosságban hanyatlanak, ám jelentős eltérések lehetnek egyes csoportjaik közt.
A lepkék a rovarvilág színpompás, látványos képviselőiként sokak számára jelentenek mind esztétikai élményt, mind kutatási témát, a rovarok közül e csoport a leginkább vizsgált világszerte. Eddig azonban csak kisebb helyszínekre korlátozott, vagy épp csak egy-egy felmérés adatain alapuló elemzéseket végeztek az állományváltozásukról.
Most egy kutatócsoport átfogó elemzésnek vetette alá az USA kontinentális területén élő lepkefajait. A kutatás eredményét a Science folyóiratban tették közzé.
1950 óta öt lepkefaj halt ki az USA területén, s további 29 számára igencsak kétséges a fennmaradás – a további pusztulásukat az élőhelyek megóvása és a rovarirtók használatának jelentős korlátozása akadályozhatná meg.
A kutatók több mint 76 ezer egyedi felmérés során 554 fajról, ezeket képviselő mintegy 12,6 millió lepkéről gyűjtött adatokból készítettek elemzést a 2000-2020 közti változásokról. Az összes ott élő lepkefaj (650) mintegy feléről álltak rendelkezésre adatok, amelyek elegendőek voltak az összehasonlításokhoz.
Az eredmények szerint összességében 22 százalékos volt a lepkék egyedszámcsökkenése, ám a felmért fajok mintegy felének 42 százalékkal zuhant a száma. Évente 1,3 százalékkal csökkent a lepkék száma, és mindössze 9 faj esetében tapasztaltak némi gyarapodást. Területileg a legjobb helyzetben jelenleg a Csendes-óceán közeli, északnyugati államok állnak.
Általánosságban elmondható, hogy a rovarirtók használata és a klímaváltozás miatti élőhely-zsugorodás állt a hanyatlás hátterében. Összehasonlították (ahol lehetett) azt is, hogy egyes fajok esetében azok délebbi elterjedési területein és északabbi területein miként változott a gyakoriság, és ebből 4 területpárból 3 azt igazolta, hogy valóban nehezebb dolguk van a déli, melegebb régió lepkéinek. (A negyedik terület hegyvidéki volt, így ott a tengerszint feletti magasság jelentősebb szerepet kapott, mint a földrajzi szélesség.)
107 faj esetében meghaladta a csökkenés az 50 százalékot, vagyis e lepkék több mint fele eltűnt. 22 faj esetében a csökkenés 90 százalékos volt alig 2 évtized alatt. Az egyedszám csökkenésén túl az egyes helyeken előforduló lepkefajok száma is csökkent 20 év alatt, volt, ahol 28 százalékkal.
Az egyelőre nem világos, hogy az egyes fajokat miféle tulajdonságaik, milyen biológiai működési részleteik tesznek sérülékenyebbé. Azonban, ha szeretnénk a jövőben is lepkéket csodálni, akkor ezt igencsak gyorsan ki kellene deríteni.
Az eddigi tapasztalatok szerint sikeresen fel tudunk lépni egyes veszélyeztetett fajok esetében az élőhely védelmén át az adott fajért. Erre több pozitív példa is akad, köztük olyan, ahol útszéli élőhelyek, bozótok-sövények vagy épp kertek megfelelő kezelésén át tudták egyes fajok számát növelni. Ehhez egyszerűen arra van szükség, hogy a lepkék számára megfelelő élőhelyeket teremtsünk, a célzott fajok tápnövényeivel – és persze a rovarirtók használatának beszüntetésével e területeken.
A lepkék, ha jók számukra a körülmények, képesek gyorsan gyarapodni, így e körülmények megteremtése lehet a kulcskérdés. A klímaváltozás tempójának lassítása mindannyiunk érdeke lenne, nemcsak a lepkék miatt, de a saját gyerekeink, unokáink jövője miatt is.
The post Hatalmas mértékben hanyatlik a lepkeállomány first appeared on National Geographic.
