Jól tudjuk, hogy a mesteri munkát csak sok tanulás és gyakorlás árán lehet elsajátítani, egy nemrégiben, az Animal Behaviour folyóiratban közzé tett kutatási eredmény alapján ez nemcsak az emberre, hanem az orangutánra is igaz. A kutatók szumátrai orangutánokat (Pongo abelii), 20 anya és 27 kölyökmajom viselkedését figyelték meg több mint egy évtizeden át. Azt szerették volna megtudni, mikorra tanulja meg a majom a fészeképítés mesterségét, és miféle fafajok ágait használja hozzá.

Az orangután kétféle ágfészket épít: egyet nappali szendergéseihez, egyet pedig éjjeli pihenője idejére. Nem ritka, hogy az idősebb, tapasztalt állatok még lepedőt, párnát és takarót is készítenek (ezt is növényekből persze), de az is előfordul, hogy a csapadék ellen valamiféle tetőzetet is készítenek a fészek fölé.

Valamiféle pihenőhelyet minden emberszabású majom épít magának, ezek azonban jelentősen eltérnek komplexitásukban. A gorilla és a csimpánz időnként a talajon épít fészket, de ők is létrehoznak az ágak közti pihenőhelyeket. Kétségtelen azonban, hogy az orangutánok ebben a legjobbak.

Régóta tudjuk, hogy a majmok fészeképítő tudása tanult dolog, és például a fogságban, vagy anya nélkül felnőtt állatok sok esetben egyáltalán nem építenek fészket, mivel hiányzott a tanítómesterük. Az orangután naponta épít újabb és újabb fészket esti, illetve nappali pihenőjére. A nappalit hamarabb megtanulja elkészíteni, ez egyszerűbb is, és nincsenek benne komfortelemek. Az éjjeli, hosszú pihenésre szolgáló fészek sokkal bonyolultabb, ám jóval kényelmesebb is.

A picik már félévesen elkezdik a tanulást, figyelik anyjukat, és megpróbálják maguk is utánozni, és ahogy ügyesednek, már ők is elkezdenek anyjuk fészkéhez ágakat hozzátenni. A legelső fészkeiket 3 éves korban építették meg, ám egészen 7 éves korig az anyjuk védelmében pihennek csak. Nagyjából 7-9 éves korukban válnak teljesen önállóvá az orangutánok, és ekkorra már mesterei a fészeképítésnek is, ám egy fiatal állat fészke eltér a tapasztaltabb egyedekétől például az említett komfortelemekben.

A fészek egyes ágak egymásra hajtásával-összefonásával készül, ez időnként több, szomszédos fa ágait jelenti, de gyakran egyetlen fáét. Az így születő alapra építik rá a gallyakat, leveleket tartalmazó részt. Utoljára készülnek el a komfortot vagy épp a hőérzetet javító párnák, amelyeket csokorba fogott levelek jelentik, illetve a takarók, amelyeket leveles ágakból állítanak össze.

Az orangutánok rokonaiknál többet és mélyebben alszanak, vagyis a fészek ahhoz is hozzásegíti őket, ahogy minket, embereket is a kényelmes ágy, hogy reggel pihenten ébredjenek. Anélkül pedig nem lehet se fizikai, se szellemi tevékenységet végezni, például új módszereket kiagyalni, amelyek könnyebbé tehetik az életet, hogy a majom, vagy az ember ne pihent volna.

The post Hét évig tanulják a fészeképítést az orangutánok first appeared on National Geographic.