A piacok már belefásultak az iráni háború híreinek követésébe, de a befektetők nem tehetik meg, hogy nem követik mégis az olajárat is nagy mértékben mozgató fejleményeket. A piac aktuális kérdéseiről Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója és Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője beszélgettek az OTP Global Markets podcastjának legfrissebb adásában.

A piacok számára már kissé mintha unalmassá vált volna az éppen ismét kiújuló iráni háború. A befektetők belefáradtak az egymásnak sorra ellentmondó hírek folyamatos követésébe, sokkal inkább arra figyelnek, mivel rukkolnak éppen elő az MI-cégek, mit mondanak a jegybankok, és milyen eredményeket közölnek a vállalatok a most kezdődő gyorsjelentési szezonban.

Teszik mindezt annak ellenére, hogy az olajár ismét ugrott egy nagyot felfelé, és annak is reális az esélye, hogy a Hormuzi-szoroson ismét ellehetetlenül az olajforgalom, ennek pedig nagyon is vannak reálgazdasági következményei.

Az viszont már kérdés, hogy meddig lesz ez így, azaz mikor jutnak el a gazdasági szereplők oda, hogy alternatív ellátási láncokat építsenek ki maguknak. Ez természetesen nem egyik napról a másikra tud megtörténni, de már látszik, hogy vannak tervek a szoros megkerülésére, emelték ki a szakértők az OTP Global Markets podcastjának legfrissebb adásában.

Az valószínűsíthető, hogy 200 dolláros olajárral nem kell számolni a jövőben sem, ennek nem csak fenntarthatósági, de piaci okai is vannak, Amerika például stabilizátorként lépett be a piac kínálati oldalára a 100 dolláros lélektani határ környékén, így nem emelkedett tovább a tavaszi raliban az árfolyam. A 60–100 dollár közti, a korábbi időkhöz mérten magasnak tekinthető olajáron azonban lehet keresni, az OTP szakértői szerint elsősorban az olajipar downstream, azaz feldolgozó-értékesítő cégeinek részvényein keresztül, akik nagy nyertesei lehetnek a magasan ragadó fekete aranynak.

A szakértők szerint azonban az is nagy kérdés lesz, milyen hatása lesz ennek a volatilis, de magas olajárnak az inflációra.

Valóban bekövetkezik-e az árszínvonal emelkedése, vagy a lakosság és a gazdaságok képesek lesznek-e ellensúlyozni azt, akár alternatív energiaforrások felfuttatásával, akár fogyasztásuk visszafogásával? Ez főleg azért lesz fontos kérdés, mert Amerikában az elmúlt években kifejezetten magasan ragadt a pénzromlás mértéke, rendre 2 százalék feletti számokat látni, ez pedig kérdés, meddig lesz elfogadható a Fed számára, és mikor kerül már lépéskényszerbe a jegybank.

A kamatkörnyezet az amerikai államadósság-finanszírozás szempontjából sem utolsó, a kormányzat ugyanis rekord nagyságű adósságot görget maga előtt, amely után több kamatot fizet éves szinten, mint más országok többéves GDP-je. Az idén várhatóan 1,2 billió dollárt adnak majd ki ilyen célra, ez közel hatévnyi magyar GDP-nek felel meg.

A befektetők viszont egyelőre ezek miatt nem aggódnak, a piaci fókusz az MI-cégek és Elon Musk SpaceX-ének ígéretei körül koncentrálódik, a tőzsdék pedig csúcsok körül forognak. A SpaceX kapcsán egyébként érdekes, hogy Musk alig 10 százaléknyi esélyt adott a cégnek a távlati céljainak elérésére, az oddsok pedig a piaci realitásban is elkezdtek lecsapódni: a kezdeti optimizmus után már az IPO-ár alá süllyedt a héten a részvény.

A kamatpálya Japánban is egyre égetőbb kérdéssé válik, a jen gyengülése ellen ugyanis bő fél éve várják a befektetők a monetáris szigorítást, de ez idáig érdemben nem történt meg a BOJ részéről. A befektetők ugyan megtalálták a szigetország részvénypiacát, a papírok tőkefelveveő ereje nem tudja ellensúlyozni a deviza csúszását, ez pedig egyre inkább tűnik úgy, hogy a jegybankot nem zavarja különösebben – és a befektetőket sem, mivel ők meg lefedezik a jen devizakockázatát.

Ha viszont a jegybank mégis elkezdi szigorítani a pályáját, annak látványos hatása lesz, és nem csak a japán tőkepiacon.

A teljes adás itt érhető el.

Készült az OTP Bank és a Forbes együttműködéséből. Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer

The post Hiába figyelnének másra, a befektetők kénytelenek az iráni háborúval foglalkozni appeared first on Forbes.hu.