Arábia és Afrika szarva területén fedeztek fel eddig nem ismert óvilági madárpókfajokat egy nemzetközi összetételű kutatócsoport tagjai, a négy, a tudomány számára új pókról a Zookeys szakfolyóiratban számoltak be nemrégiben. Az új pókokat nemcsak új fajba, de új nemzetségbe is sorolták, amelynek nevét az állatok különös és jellemző tulajdonsága adta.

A Satyrex, vagyis szatírkirály nemzetségnév abból ered, hogy e pókok hímjeinek különösen hosszú a párzáshoz használt tapogatólábuk. A mitológiai szatír rendkívüli nagyságú nemi szerve volt a névadás oka tehát.

„Minden ismert madárpók közül e fajok hímjeinek párzószerve a leghosszabb” – mondta a kiadóvállalat ismertetőjében a kutatást vezető Dr. Alireza Zamani professzor. A legnagyobb, a Satyrex ferox (azaz dühös szatírkirály) széttárt lábakkal 14 centis átmérőjű, 5 centis a párzáshoz használt tapogatólába, vagyis közel akkora, mint az állat leghosszabbik (járó)lába.

A dühös nevet is okkal kapta. „E faj meglehetősen hamar védekező pózt vesz fel: ijesztő módon felemeli mellső lábait, közben hangos sziszegő hangot ad ki azzal, hogy a lábai tövének szőreit egymáshoz dörzsöli.”

Pók hímnek lenni nem életbiztosítás, feltéve, ha a kérdéses hím nem fogad szerzetesi szüzességet. Ha szaporodni akarnak, akkor egy ige harcias nőstényt kell úgy meghódítaniuk és megtermékenyíteniük, hogy közben ők maguk ne váljanak zsákmánnyá. A párzáskor a hímek a termelt ivarsejteket először egy tereptárgyra helyezik, majd onnan az erre a célra kialakult tapogatólábuk végébe szippantják fel.

A tapogatóláb vége nagyjából úgy fest, mintha bokszkesztyűt viselne a pók, erről lehet megismerni a hímeket. A beépített párzószervet azonban inkább kulcsnak tekintsük: ez fajonként eltérő felépítésű, és kizárólag a fajtárs nőstény hasán lévő ivarszervébe illik bele, ahol azután elhelyezhetik a spermájukat. E szervek olyannyira egyediek, hogy a pókszakértők számára a legbiztosabb megkülönböztető jegyet nyújtják, számos fajt pusztán az ivarszerv alapos, mikroszkópos vizsgálatával lehet elkülöníteni.

„Úgy gondoljuk, e hím számára a hosszú párzószerv arra szolgál, hogy így az igencsak agresszív nősténytől biztonságosabb távolságot tarthasson a párzás során. Így az nem támad rá és nem falja fel” – tette hozzá Dr. Zamani. A kutatók e „dühös” faj mellett három másik, szintén új fajt is bemutattak tanulmányukban, és egy korábban már ismert, de tévesen más nemzetségbe sorolt fajt összehasonlító vizsgálatok alapján átsoroltak ezek közé.

The post Így éli túl a párzást a szatírkirály pók first appeared on National Geographic.