A házi macskák összetett és sok nézőpontos témája sosem veszít aktualitásából, ugyanis egész évben velünk vannak, látni őket mindenhol, sőt sokunk életében nagyon fontos szerepet töltenek be, mint udvari házi kedvenc, vagy mint doromboló szobatárs. Általában sokunk életében eljön egyszer az a pillanat, amikor találkozik a „megfelelő” macskával, ekkor ténylegesen nagyon erős kötelék alakul ki közte és a négy lábon járó jószág között.

Lenyűgöző, hogy a két faj, az ember és a macska mennyire egy „hullámhosszon” tud lenni és, hogy az ember mennyire jól érzi magát a társaságában. Viszont más élőlények nem feltétlenül örülnek annak, amikor meglátnak egy macskát, hiszen mindent, ami mozog és kisebb náluk, prédának tekintenek, a zsákmányjelölt – legyen az emlős, hüllő, kétéltű, madár vagy rovar – becserkészése során mindent elkövetnek, hogy sikerrel járjanak. Sok kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a szabadon kóborló házi macskák negatív hatást gyakorolnak a biodiverzitásra.

Komoly károkat okoznak

A házi macska valóban hatékony ragadozó, amit kiváló látásának, hallásának, szaglásának, hajlékony gerincének, valamint fogainak és karmainak köszönhet.

De a ragadozás, mint cselekmény elgondolkodtató elsősorban a természetre gyakorolt hatása miatt, főleg ha házi kedvenceink kijárósak, azaz szabadon járnak és kelnek a nappali időszakban, illetve akkor, amikor ezerrel zajlik a madarak fiókaszezonja.

A gyepen ücsörögve és bámulva a szálldosó madarakat rögtön előjön a macska vadászó énje, ilyenkor pedig még jobban retteghetnek a felnőtt madarak, mint máskor, a szerencsétlenül járt fiókák meg adott esetben csak néznek kifelé tehetetlenül a macska szájából.

Mondhatnánk, hogy ez az élet rendje és nincs értelme ezen rágódni, viszont igenis fontos erre felhívni a figyelmet. Mi, emberek tehetünk a macskák túlzott elszaporodásáról az egész világon, eleve fajunk háziasította őket. Viszont manapság már elég kevés keresnivalója lenne kedvenceinknek a természetben, nem úgy, mint évszázadokkal ezelőtt, amikor első számú rágcsálóirtóink voltak éppúgy a városban, mint a mezőkön.

Mondani sem kell, hogy legtöbbünk nem lát kószálni városszerte szánentáli kecskéket, házi nyulakat vagy cigája juhokat, mert az a társadalmilag elvárt, hogy a háziállatnak otthon a helye. Vajon belegondoltunk-e abba, hogy saját házi kedvencünket is lehet okolni például a kevesebb gyümölcsért?

Mert, ha megöli a madarakat a házunk körül, melyek kártevő-mentesítenék az adott fát, akkor az emiatt nem fog annyit vagy akár nem is fog egyáltalán termést hozni. Ezen eszmefuttatás kiváló példa arra a törvényszerűségre, hogy valóban minden mindennel összefügg.

A gazdák felelőssége

Itt jön a képbe a gazdi szerepe, mert elsősorban nem a macska a hibás, hanem az állattartó. Gyakran vitákat generál a felelős vagy felelőtlen állattartás fogalmának meghatározása, de a szabadon kószáló házi kedvenceink e viták alatt, előtt és után is jelentős károkat okoznak madárfajaink felnőtt egyedei és utódai körében – például jelen esetben a madarakat kiemelve az áldozataik közül.

De miben is mutatkozik meg egy felelős macskatartó viselkedése, hiszen egy macska közel sincs el egész nap mindenféle törődés és segítség nélkül.

Kezdjük a mikrochippel, amely ugyan hazánkban még nem kötelező a macskák esetében, de felelős állattartóként igenis ajánlott, hiszen az egyben a személyi igazolványa, a kórházi lapja, a gazdi címe, telefonszáma, gyakorlatilag az élete legfontosabb állomásainak gyűjtőhelye.

Az ivartalanítás sem szem elől tévesztendő, lehetőleg még 16 hetes kor alatt, hiszen ennek későbbi eredményeként csökken az agresszió, a kijárási hajlam, és elkerülhető egy nem kívánt alom létrejötte. Évente legalább egyszer állatorvosi kontroll sem árt, mivel ebből, ha más nem is, de az alultápláltság vagy túlsúlyosság felismerhető, és az azt kiváltó okok így kezelhetővé válnak.

Továbbá ne feledkezzünk el a fogászati beavatkozásról sem, a fogkő eltávolításról, ám egyébként is javasolt a cicánk számára a fogmosás, hiszen az ő esetükben is nélkülözhetetlen a megfelelő szájhigiénia. Az oltások szerepe életbevágó, például a macskainfluenza (macska herpeszvírus és kalicivírus) vagy az enteritisz (macska panleukopénia) ellen, ezek mindegyike fertőző. Minden körümények között érdemes oltani a macska immundeficiencia vírus (FIV) és a macska leukémia vírus (FeLV) ellen, főleg, mert a vírust az ember akár a cipőtalpán is hazaviheti.

Az ősz és a vele együtt járó időjárási körülmények kedveznek a vírusok terjedésének. Ebben az évben is eljutottunk a madárinfluenza (H5N1) vadmadarakban történő széleskörű megjelenéséhez, ami várhatóan megbetegedett madarak kiszámíthatatlan helyeken való röpképtelen felbukkanásával jár.

Az otthonainkból kiengedett, kiszökött vagy eleve kóbor életet élő macskák könnyen megfertőződhetnek a H5N1 vírussal, és azt átadva nekünk komoly közegészségügyi problémák üthetik fel a fejüket. Habár ez igaz a kóbor kutyákra is, ezek száma viszont nagyságrendekkel kisebb, mint a macskáké.

További árnyoldala a betegségeiknek, hogy más élőlények viselkedését befolyásoló kórokozókat is terjeszthetnek, gondoljunk csak a toxoplazmózisra. A betegséget a Toxoplasma gondii nevű egysejtű okozza, végleges gazdája pedig a macska, de köztigazdája lehet más emlős, sőt akár madár is. Ez a két kifejezés annyit jelent, hogy a parazita fejlődési ciklusa több gazdát igényel. A köztigazdában zajlik az ivartalan, a végleges gazdában az ivaros szakasz.

Bolhák, kullancsok, férgek

A bolhák elleni védekezés is roppant fontos, hiszen galandférgeket terjesztenek, valamint vérszegénységet is okoznak, mivel a bolhák a macska vérével táplálkoznak. A kullancsok elleni védekezésnek a lakóhellyel összefüggésben kell felmerülnie, adott esetben a macska bénulásához is vezethet a védekezés elmulasztása egy kullancsokkal nagyobb mértékben fertőzött területen.

A féregtelenítést sem érdemes kihagyni, mert a kórokozók vérszegénységet és hasmenést is előidéznek. A mindennapi ápolás pedig alapvető tevékenysége nemcsak egy felelős macskatartónak, hanem általánosságban véve minden állattartónak is. Macskák esetében a fültisztítás, a bunda ápolása különösen lényeges, de ezeket nem mindegyik macska kedveli, ezért számításba jöhet „jutifalat” adása egy-egy ilyen beavatkozás után, tehát a lényeg a jutalmazó interakció.

A táplálásuk kapcsán érdemes kiemelni, hogy a macskák húsevők, ami annyit jelent, hogy életük során folyamatosan hozzá kell férniük a húsból készült ételekhez vagy magához a húshoz, hiszen például specifikus aminosavak, esszenciális zsírsav (arachidonsav) és előformált A-vitamin nélkül egyszerűen nem képesek létezni. A nap 24 órájában rendelkezésre kell állnia az elegendő mennyiségű tiszta ivóvíznek.

A macskákat olyan környezetben tartsuk, amely kielégíti fizikai és mentális szükségleteiket, így a zárt, ugyanakkor elegendő hellyel rendelkező udvari területek biztosítani tudják boldogságukat és hosszú életüket, miközben ezzel mi magunk hozzájárulunk a vadon élő állatok jólétéhez és túléléséhez.

Az életben egy dolog állandó, maga a változás. Ezért, amennyiben ideiglenesen nem tudunk gondoskodni róluk, legyen elérhető cicaszitter, akire bármikor rábízhatjuk kedvencünket, ha pedig körülményeinkben olyan változás áll be, amely miatt már nem tudunk tovább jelen lenni életükben, legyen hely, ahol véglegesen befogadják.

The post Így lehet felelős a macskatartás first appeared on National Geographic.