Ilyen az, amikor a jéghegyek a színesebbik arcukat mutatják

Kelet-Antarktika partjainál, az Amery-selfjégnél, a tengerjégbe fagyott jéghegyeket örökített meg a Landsat-9 műhold, 2024. október 26-án. A jéghegyek zöme ugyan fehér, ám felfedezhetünk köztük néhány gyönyörű kékes-zöldes árnyalatút is: ezek a türkiz ékkőként heverő jéghegyek olyanok, amelyek megfordultak.

Emiatt az arc talán nem a leghelyesebb kifejezés, mivel a színes felük inkább a fenekük volna. Egy évvel korábban, 2023. október 18-án egy másik, szintén kelet-antarktiszi felvételen viszont kimondottan zöldes árnyalatúak egyes jéghegyek. (Lehet vitázni rajta, hogy kéknek vagy zöldnek nevezzük-e ezeket a jéghegyeket, de nem érdemes. A műholdas fotókat kalibrált kamerákkal készítik, és műszeresen mérhető az egyes pixelek színe.)

A mérések szerint a nyíllal jelölt kis jéghegyecske jádezöld színű – ebből mi sajnos nem sokat láthatunk.
Forrás: Earth Observatory

Az itt található jéghegyek a Lambert-gleccserből, illetve az ennek folytatásaként létező Amery-selfjégből leszakadt darabok, amelyek nem sodródtak távolra a selftől, hanem a megszilárduló tengerjégbe fagytak.

Ha a tengerjég ráfagy a gleccserjég aljára, az buiborékmentes lesz, és ezért gyönyörű kék, áltátszó jég születik.
Forrás: Science Advances by Hoffman et al 2017

A jéghegyek tehát gleccserjégből vannak, vagyis a kontinens belsejében lehullott hó összetömörödő tömegéből alakultak ki. Jól tudjuk, hogy a hó amiatt fehér, mert a hópelyhekbe és azok közé miniatűr légbuborékok is belefagynak (ennek mennyisége a kialakulás körülményeitől függ). Azonban a selfjég aljára időnként a légmentes tengervíz is ráfagy, ez pedig nem fehér, hanem kékes vagy a benne lévő anyagoktól függően más árnyalatot ölt.

A tiszta tengerjég kékes, zöldes, barnás-sárgás is lehet, attól függően, hogy miféle ásványi vagy szerves anyagok vannak (vagy épp nincsenek) benne. A zöld szín a partokról bemosódó ásványi szemcséknek, az úgynevezett gleccserlisztnek köszönhető, a belőlük származó vas-oxidok hatására válik jádeszínűvé a jéghegy alja.

Ezek a jéghegyek fontos vasforrást is jelenthetnek a tenger élővilága számára.

A kutatások szerint az Amery-selfjégben ez különösen jelentős, így e területen a szokásosnál gyakrabban alakulnak ki zöldes színű jéghegyek.

No de miként válik láthatóvá a jéghegyek alsó fertálya? A jéghegy, gyakran még a leszakadása (ezt borjadzásnak hívják) során megfordul. Szintén elősegíti a forgásukat az is, ha olvadnak, így valószínűleg a jövőben gyakoribbá válhatnak a színes jéghegyek.

Landy-Gyebnár Mónika

The post Ilyen az, amikor a jéghegyek a színesebbik arcukat mutatják first appeared on National Geographic.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed