A bolygókeletkezés során a bolygócsírák egyre több anyagot vonzanak magukhoz és építenek be saját magukba, a csillaguk körüli protoplanetáris korongból. E folyamatban a saját pályájukon lévő törmeléket részint felszippantják, illetve gravitációjuk révén félrelökik, így egy gyűrűszerű rést, üres sávot alakítanak ki maguk körül.

A WISPIT 2b jelű proto-exobolygót felfedező kutatók az Astrophysical Research Letters folyóiratban számoltak be a különleges megfigyelésről. Mivel a megfigyelések során felfedeztek egy újabb valószínűsíthető exobolygót is e csillag körül, arról egy külön tanulmányt tettek közzé.

A tőlünk mintegy 440 fényévre található WISPIT 2b mindössze 5 millió éves, ám már most ötször olyan tömegű, mint a Jupiter. A mérete 1,6-szerese a Jupiternek. A csillagától (ez a WISPIT 2) 57-szer távolabb kering, mint a Föld a Naptól, ez a távolság a Naprendszerben már a Kuiper-öv külső peremén is túl volna. A bolygó 414,3 földi év alatt tesz meg egy kört csillaga körül.

A K-színképtípusú, Napnál hűvösebb, hosszú életű csillaga szabad szemmel ugyan nem látható, de egyébként az Ökörhajcsár csillagképben található. Az efféle, narancsos színű törpecsillagok stabil, lassú életük miatt a feltételezések szerint különösen alkalmasak lehetnek arra, hogy az élet kifejlődjön valamely bolygójukon. A most felfedezett, még növekvőben lévő égitest azonban a nagy távolsága miatt nem ebbe a kategóriába tartozhat.

Bár a bolygó önmagában is igen izgalmas felfedezés, az, hogy a protoplanetáris korongban általa kitakarított rést is látni lehet. Bár számos hasonló fázisban lévő exobolygó-rendszert figyelnek a szakemberek, csak most először sikerült „tetten érni” az anyagot magába gyűjtve növekedő bolygót is e résben. Úgy tűnik, a bolygó ott születhetett, ahol most is látni lehet, nem pedig odavándorolt.

A bolygót először a VLT (Nagyon Nagy Teleszkóp) SPHERE műszerével észlelték. Az Európai Déli Obszervatórium részeként Chilében működő exobolygó-vadász eszköz segítségével a kialakuló rendszert és a protoplanetáris korong rését vették észre. Ezt követően a szintén chilei Magellan 2, speciális, MagAO-X adaptív optikával felszerelt óriásteleszkópja mutatta meg magát a bolygót is.

E műszerrel nagy kontrasztú felvételek készíthetők – az adaptív optika ugyanis sikeresen ki tudja szűrni a földi légkör rezgései okozta zavarokat a képekből. Ennek köszönhetően nem egyszerűen detektálni lehet egy bolygót, hanem a meglétét fotón is bizonyítani tudják a szakemberek.

A felfedezést az tette lehetővé, hogy egy különös hullámhosszúságú fényt figyeltek. Ez akkor keletkezik, amikor a bolygó gyarapodása során hidrogéngáz hullik a bolygóra a protoplanetáris korongból. Ezt úgy tudjuk elképzelni, mintha egy felforrósodott plazmából álló gyűrű venné körbe a bolygót. Miután ennek a jól látható jelét felfedezték, még megvizsgálták infravörösben is a bolygót.

A WISPIT 2b mellett egy újabb feltételezhető bolygót  is észleltek a szakemberek a csillag körül, amelynek megismerésére majd további vizsgálatokra lesz szükség. Erről a bolygójelöltről nem tudtak olyan felvételt készíteni, ami a hidrogén behullásából eredő fényt mutatná.

Az erősen vörös színű, azaz igen meleg bolygójelölt 15 csillagászati egység távol kering a csillagtól, ez kb. a Szaturnusz-Uránusz közti régiót jelentené a Naprendszerben. Ha ez így igaz, akkor ez a pálya akár rezonanciában is lehet a már igazolt, távolabbi bolygóéval. Ha azonban nem bolygóról van szó, akkor akár egy súrlódó porcsomó is lehet.

The post Jelenleg is hízó exobolygót fotóztak first appeared on National Geographic.