A Csabrendek feletti hófedte erdőket járjuk, mégpedig a legszebbet, a Fehér-kövek erdőrezervátumot, amelyhez nem nyúlhat emberi kéz. Azt vizsgálják itt a biológusok, milyen az ilyen magára hagyott pagony. A gerinc szegélyében található, fagyal bokrok fekete bogyóit halkan morzsolgatják az élénkpiros mellű hím és szürkés mellű tojó süvöltők (Pyrrhula pyrrhula).

Inkognitójukat csak a lágy melankolikus „hüp-hüp” hangjuk árulja el.

A fenti észak lakói, de költenek a Kárpátok és az Alpok magasabb hegyi régiójában is, ahol a fenyves az uralkodó növényzet. Egyes években néhány pár költ hazánk területén, főképp az Északi-középhegység és Alpokalja lucfenyveseiben.

A nép régen, sőt egyes helyeken még ma is tévesen piróknak hívja, azonban a pirók hazánkban nagyon ritka madár, a nagy pirók utolsó hazai megfigyelése a 20-as években történt Vas vármegye területén.

A süvöltő hím torka, pofája, begye és melle valamint a hasa hajnalpíros, a fejtető és csőr körüli rész fekete, dolmánya egérszürke. A tojó színezete kávébarna, dolmánya barna, csőre fekete, rövid és vaskos.

Hazánkba egyes években nagyobb beözönlései figyelhetők meg, ilyenkor kifejezetten gyakori. Erdőszéleken, bokrosok közelében, parkokban, arborétumokban és nagyobb kertekben találkozhatunk velük.

Sok gyommagot fogyaszt, előszeretettel eszi a mezei katáng és csalán apró magvait, továbbá kedvenc csemegéje a juhar és kőris magja, a fagyal fekete bogyója és a tűlevelűek magvai. Az 1960-as években a Budai-hegységben megfigyelték amint közel 500 fős csapata a földre hullott tölgyleveleken található gubacsokat morzsolta, minden bizonnyal a gubacsdarazsak lárváit ették ki belülük.

Népi elnevezése a gimpli, amelyet Veszprém és Vas vármegye területén használtak. A süvöltőt korábban nagy számban fogták lépesveszővel: a fagyöngy ragadós bogyóit kenték faágakra és egy csalimadarat használtak hívónak. A befogott madarakat kalitkamadárként értékesítették. Napjainkban ez szigorúan tilos, hiszen védett faj, melynek természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

The post Jellegzetes hangja árulja el gyönyörű madarunkat first appeared on National Geographic.