A mai napig nem hallgatták ki azokat a gyermekvédelmi gyámokat, akik 2015-ben a Zirzen Janka gyermekotthon vezetőjével és a fővárosi Tegyesz akkori igazgatójával együtt megtették a rendőrségi bejelentést, amelyben jelezték, hogy a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója, Juhász Péter Pál, A. Zamira művésznevű élettársának segítségével feltehetően szexmunkára közvetít ki az intézetből fiatalkorú lányokat. Kuslits Gábort a vele készített interjúnk után közel négy órán át faggatták a rendőrök, holott ő annak idején csak a fővárosi gyermekvédelmi szerv vezetőjeként vett részt a bejelentésben. Meglepő módon azonban azoknak a vallomására, akik akkor első kézből hozták az információt a gyámoltjaikról, nem voltak kíváncsiak. Mi viszont azok voltunk, így megkerestük őket, hogy tisztábban lássunk. Ketten hajlandóak is voltak felidézni a tíz éve történteket.
Két gyám is megszólalt lapunknak, akik állításuk szerint jelen voltak tíz évvel ezelőtt azon a találkozón, ahol többedmagukkal informálták a rendőrséget a Juhász Péter Pállal kapcsolatos gyanújukról. Hogy ugyanis a Szőlő utcai javítóintézet vezetője szexuálisan kizsákmányolhatja gyámoltjaikat. Mindkét nekünk megszólaló gyám név és arc nélkül mert csak nyilatkozni. Egyrészt, mert – ahogy a Kuslits Gáborral készített beszélgetésünk után a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonnali feljelentésével tanúbizonyságát adta ennek – mindenkit potenciális retorzió fenyegethet, aki hozzájárul a gyermekvédelmi rendszerben történt anomáliák feltárásához. Ebben az esetben viszont az anonimitás azért is indokolt, mert megrázó személyes történetek következnek gyerekekről, akik súlyos traumákkal érkeztek a gyermekvédelembe és feltehetően még súlyosabbakkal távoztak, ám ma már fiatal felnőttként élik az életüket. Őket a lehető legkevésbé sem szeretnénk terhelni azzal, hogy esetleg gyámjuk nyomán ők is felismerhetővé válnak ezekben a történetekben.
Zamira és a love bombing
A gyermekvédelmi gyámok, akikkel felvettük a kapcsolatot, 2014-ben kezdtek el dolgozni a hazai intézményekben, nagyon hamar szembesültek azzal, hogy a Fővárosi Zirzen Janka Gyermekotthonban furcsa folyamatok indultak el. Ahogy egyikőjük fogalmaz, néhány gyerek „nem a hagyományos módon” kezdett eltünedezni, majd tartós szökésben hosszabb időkre kimaradni. Az ugyanis, hogy egy-egy gyerek néhány napra eltűnik és drogért, vagy ruhákért, kevés pénzért szexuális szolgáltatást nyújt alkalmilag idegeneknek – ami a szakemberek elbeszélése szerint hazánkban sajnos nagyon is ismert jelenség – általában nem okoz nagy változást a gyerek kinézetén és az életmódjában. Ami azonban akkor a Zirzenben történt, annak egészen más volt az optikája.
– Az a lány, akiről beszélni fogok, 13-14 évesen került a gyámságom alá. Rettentő rossz, bántalmazó családból került a rendszerbe a testvérével együtt és hihetetlenül ki volt éhezve arra, hogy valakihez kapcsolódjon. Akkoriban aránylag sok időt tudtam vele tölteni és
gyakran órákon át beszélgettünk az élet nagy dolgairól, úgyhogy elég jól ismertem őt.
Nagyon bizonytalan volt a személyiségét és a nemiségét illetően – kezdi az egyik gyám, aki arról beszél, egy szép napon a gyámoltja elmondta neki: találkozott egy lánnyal, akibe szerelmes lett. Attól fogva kezdett egyre sűrűbben és egyre hosszabb időkre kimaradozni. Az ideje nagy részét annak a lánynak a lakásán töltötte, a közösségi médiában megosztott képekből pedig nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak vele, hanem a hozzá tartozó férfival is rendszeresen találkozott.
– Zamira neve közismert volt a zirzenes gyerekek között. Az én gyámoltam is azon a két-három lányon keresztül jutott el hozzá, akik akkor már ki-kiszöktek a fiatal nőhöz, ő pedig néha vissza is élt a gyerekek feltétlen bizalmával – mondja a gyám, utalva arra, hogy egy alkalommal a gyámoltja több napra visszaköltözött az otthonba, miután egy szexuális témájú körjátékban, amelyet Zamira vezetésével játszottak, elmondása szerint meg lett alázva. Előfordult olyan is, hogy egy gyerekkórházból hívták a gyámot, mert a gyámoltja epilepsziás rohamot kapott. – Nem adta le a nevét az, aki a kórházba vitte, de a személyleírás tökéletesen illett a Szőlő utcai javító igazgatójára – mondja a gyermekvédelmi szakember, aki Juhász Péter Pál harci kutyáit hol A. Zamira, hol a gyámoltja Facebookra kiposztolt fotóin látta viszont. Számára tehát egyértelmű volt, hogy rendszeresen együtt töltenek időt.
Ami azonban ennél is feltűnőbb volt: a változás, ami a korábban szolid kinézetű, szép vonásokkal rendelkező kislányon megfigyelhető volt.
– Rövid idő alatt egy feltűnően dekoratív, tökéletesen sminkelt, a legdrágább technikákkal, póthajjal, igényes ruhatárral felcicomázott lány lett belőle,
arról azonban, hogy ki finanszírozza mindezt, mélyen hallgatott. – Csak annyit mondott, a jó Isten elvezette a jótevőjéhez, akinek annyi mindent köszönhet – meséli a gyám, akinek közös ismerősei egy alkalommal arról számoltak be, hogy látták a gyámoltját Juhász Péter Pállal az Árkád bevásárlóközpontban vásárolni. – Bennem tehát ez nem sejtés volt, végig tudtam, hogy Juhász velük van – állítja. A szakember azt is különösnek találta, hogy a gondozására bízott lányról időközben minden digitalizált irattári anyag eltűnt, miközben a testvéréről, aki vele egy időben lett a gyámgyereke, egy egész paksamétányi anyag volt a rendszerben. Egy darabig nem tudta, hogy mások gyámoltjai is hasonló viszonyba kerültek Juhásszal és az élettársával, de mivel nem csinált titkot mindabból, amit megtudott, egy idő után azzal szembesült, hogy többen tapasztaltak hasonló dolgokat a rájuk bízott gyerekeknél. Voltak, akik tartósan és voltak, akik alkalmilag kerültek Zamira és Juhász bűvkörébe, annyi azonban biztos, hogy a gyámgyerekével közös képeken még két másik zirzenes lány is éveken át rendszeresen szerepelt.
hirdetés
Lányok tartós szökésben
Egy másik, a Válasz Online-nak háttérben megnyíló gyám szerint az a kislány is a Zirzen Janka gyermekotthon lakója volt, akiről korábban Füssy Angélának mesélt egy nevelő, akihez 2013-14 körül fordult segítségért. A kiskorú lány a folyamatos szökését szintén A. Zamira otthonában töltötte, aki állítása szerint arra kényszerítette, hogy „ugorjon be helyette” szexuális szolgáltatást nyújtani a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója, Juhász Péter Pál és a barátai számára.
– Szerintem ő egyike lehetett annak a két lánynak, akiket később papíron a Szőlő utcai konyhán alkalmazott az igazgató, de valójában prostitúciós tevékenységet végeztek. Ez a két, akkor még kiskorú lány azok között volt, akik miatt 2015-ben megtettük a bejelentésünket – magyarázza a szakember. – Egyikükről szólt a cikk, amelyet a 444 publikált a közelmúltban. Utólag hallottam, hogy akkor az egyik, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok (Tegyesz) fővárosi egységénél dolgozó kolléga is feljelentette Juhász Péter Pált és annak sem lett semmi következménye.
Amint mondja, az ő gyámoltjai között is volt érintett, aki a társaihoz hasonlóan Zamiránál töltötte a tartós szökését, ezért nem tudott mélyebb, bizalmi kapcsolatot kiépíteni vele. Egyébként is tudni kell, hogy a gyermekvédelmi gyámság intézménye 2014-től létezik (azelőtt az adott gyermekotthon vezetője volt a gyerekek gyámja) és kezdetben akkora volt a fluktuáció, hogy volt gyerek, akinek egy év leforgása alatt három gyámja volt. A fiatalok, akik tartós szökésben voltak, akár hetekre, hónapokra is leléptek az intézményből. 24 óra tartós távollét után kiadták rájuk a körözést és ha nem kerültek meg, eltűntnek is lehetett nyilvánítani őket. A beszervezett lányokat időről időre visszavitték a Zirzenbe, de az egy nyitott intézmény volt, akkor mentek ki újra, amikor akartak.
Ezek a lányok a gyámok egybehangzó elmondása szerint „némák” voltak: arról, hol jártak, mit csináltak, csak nagyon felületesen kommunikáltak.
Nem úgy szöktek, ahogy a többség, akik időnként hazamentek a családjukhoz, vagy egy párkapcsolat, esetleg drog vonzotta ki őket az intézményből.
Rendőr az Alföldi utcában
Amikor a gyámok számára egyértelművé vált, hogy szisztematikus szöktetés folyik, úgy döntöttek, hogy jelzést adnak az intézményvezető felé, aki továbbította ezt a fenntartó, a fővárosi Tegyesz irányába. Ekkor határozta el az akkori Tegyesz-igazgató, Kuslits Gábor, hogy rendőrségi bejelentést tesz, azaz – mivel nincs kézzelfogható bizonyíték, ám megalapozott a gyanú, hogy a gyerekek ismétlődően felnőtt általi szexuális kizsákmányolás áldozataivá válnak – közösen informálják a rendőrséget mindarról, amit megtudtak. Az akkor a gyerekektől jövő, a szakemberek által bejelentett információ lényegében megegyezett azzal, ami idén tavasszal nyilvánosan is megjelent Juhász Péter Pálról és A. Zamira művésznevű élettársáról: hogy tudniillik utóbbi szervezte be a lányokat, akikkel leszbikus kapcsolatot és függő elköteleződést hozott létre, aminek következtében azok bármit megtettek érte. Az egyik érintett gyerek gyámja most lapunknak azt mondja: ő még fel is ajánlotta a rendőrnek, vagy legalábbis annak, akit rendőrnek hittek, hogy megadja neki a gyámgyereke telefonszámát, hogy le lehessen nyomozni a dolgot. Elmondása szerint viszont „a civil ruhás rendőr” közölte, hogy nem szükséges, mindent tudnak Juhászról, fedett nyomozati cselekményeket folytatnak, hamarosan le fognak csapni, legyenek türelemmel. Az állítása szerint a rendőrrel való találkozón jelenlévő gyám tehát megerősíti mindazt, amiről Kuslits Gábor korábbi interjúnkban beszámolt – ami azért fontos, mert a 2015-ös bejelentésről jegyzőkönyv nem készült. „Rendőrt hívtunk, ki is jött egy megnyerő külsejű, szimpatikus fickó” – mondta az egykori Tegyesz-igazgató a nekünk adott interjúban. A találkozó az általunk megszólaltatott gyámok egyike szerint nem a rendőrségen volt, hanem a Tegyesz Alföldi utca 9. alatt lévő fővárosi központjában, még konkrétabban az igazgatói irodában, s a rendőr jött ki oda.
A találkozó megtörténtét tehát most már nem csupán Kuslits, de két gyám is megerősíti, s nem zárható ki, hogy Juhász Péter Pál már akkor, 2015-ben tudomást szerzett az ellene tett bejelentésről. Kuslits Gábor legalábbis úgy emlékszik, hogy bár azelőtt soha nem beszéltek telefonon, röviddel az eseményeket követően hívást kapott a Szőlő utcai javító igazgatójától, aki, ha meg nem is fenyegette, utalt rá, hogy tud a dologról. Arra, hogy ha a Juhász Péter Pál ellen 2003-ban, 2013-ban, 2015-ben és 2020-ban tett be- és feljelentések ellenére minden bizonnyal idén májusig folyhatott a gyermekvédelemből kinevelt lányok futtatása, a gyámok sem látnak értelmes magyarázatot. Mást legalábbis ők sem, mint hogy valakik képesek voltak megvédeni őt a következményektől. Ezt egyébként egyikük elmondása szerint a 2015-ös bejelentéskor megjelenő civil ruhás rendőr által elmondottak is alátámasztani látszottak, ő ugyanis a gyám állítása szerint arról beszélt, hogy Juhászt már beidézték egyszer a Teve utcába, ám „valaki leszólt fentről”, így szabadon távozhatott.
Az istenített „jótevő”
– Egy ideje már nem nézem a híreket ezzel kapcsolatban, mert igazságtalannak érzem, ami történik és csalódott vagyok, hogy nem tudok segíteni abban, hogy kiderüljön az igazság, hiszen
annak ellenére, hogy végigkövettem annak idején, ami történt, nincsenek kézzelfogható bizonyítékaim
– mondja annak a fiatal lánynak az ex gyámja, aki a fenti történet főszereplője volt. Juhászék letartóztatása után meg is próbálta kipuhatolni, van-e esély arra, hogy egykori gyámoltja Juhász ellen valljon. – Nem hiszem, hogy megtenné. Ő most sem érzi magát áldozatnak, ahogy akkor sem mondott semmi rosszat a „jótevőjéről”, amikor, már nagykorúként, megkeresett a nővérével együtt, hogy segítsem be az utógondozásba, mert elvették az igazolványait és lenyúlták a pénzét. Mivel akkor is ugyanolyan szövegkörnyezetben beszélt a „jótevőjéről”, mint korábban, nyilvánvaló volt, hogy még mindig Juhász köreiben mozog – magyarázza a gyám, aki utoljára épp a Szőlő utcai javítóban futott össze egykori gyámoltjával. A lány akkor már ott dolgozott a fiatalkorú bűnelkövető fiúk között gyermekfelügyelőként, és „jótevőjének” hála szociális gondozónak tanult. Amikor arról kérdezzük a gyámot, nem lehetséges-e, hogy a fiatal lány a magas életszínvonalát nem prostitúcióból, hanem a javítóban végzett munkájáért kapott fizetéséből finanszírozta, csak annyit mond: – Én is szociális munkás vagyok, tudom, hogy mennyi a bér és biztosan mondhatom, hogy ez nem jön ki belőle.
Az, hogy Juhász Péter Pált jótevőjeként tartja számon az áldozata, nem csak annak köszönhető, hogy rossz családi körülmények közül jön, ezért a kihasználó törődésért is hálás. Juhász – ahogy ezt korábban volt kollégája is mesélte nekünk – empatikus vezető volt és nem egyszer könnyített a munkatársai életkörülményein azzal, hogy például a saját vagy egy rokona tulajdonában lévő kiadó lakást alacsonyabb lakbérért átengedett nekik. Állítólag a fenti történet főszereplője a mai napig is egy ilyen lakásban lakik, a lekötelezettség tehát több szálon fűzheti a Szőlő utcai intézet igazgatójához.
A lelki bántalmazás mélyebb sebeket ejt, mint a testi
A véd- és dacszövetség alapja azonban nyilvánvalóan sokkal mélyebben gyökerezik ezeknek a fiataloknak az esetében. Mielőtt Nagy Feróval kórusban bárki rávágná minderre, akkor ez egy win-win szituáció, nincs is itt semmi látnivaló, emlékeztetnénk rá:
a gyámok szerint akiket Juhászék futtattak, rendkívül sérült gyerekekként kerültek a karmaik közé.
– Az, hogy ezek a lányok nem a helyzetükkel való visszaélésként élik meg a történteket, abból ered, hogy komoly érzelmi hiányállapotaik vannak, amiket ezekkel a kapcsolatokkal próbálnak gyógyítani. Azt hiszik, hogy az a szeretet, amit Zamira feléjük mutatott – magyarázza az egyik szakember. Olyan ez, mint egy mérgező párkapcsolat. Nagyon nehéz kilépni az ilyen alárendelt kötődésből.
A gyámok elbeszélése szerint ezeknek a fiataloknak, már azt megelőzően, hogy a szakellátásba kerülnek, olyan elhanyagolásban vagy bántalmazásban van részük, ami miatt elveszítik a normalitáshoz való kapcsolatukat. Sok családban előfordul szexuális, fizikai bántalmazás is, de döbbenetes módon ezeknél az elhanyagolás és az érzelmi bántalmazás – bár nem hagy látható nyomokat – sokkal mélyebb sebeket ejt a gyerekeken. Azt tanulják meg belőle, hogy nem fontosak. És ha nem fontosak, akkor mindent meg lehet tenni velük. Rettenetesen ki vannak éhezve a figyelemre, nincs valós önképük, önbecsülésük, nem tanították meg nekik, hol vannak a saját határaik, így képtelenek megvédeni magukat, viszont mindennél jobban vágynak arra, hogy végre ők is fontosak, szerethetőek legyenek. Emiatt könnyen belekerülnek egy bántalmazó kapcsolatba és a függő rendszerből aztán nagyon nehéz kilépniük. A gyerekvédelem zárt világában ráadásul hozzájuk hasonló, sérült gyerekekkel vannak körülvéve, ami nem segít nekik utat találni a normális kapcsolatok felé.
A szakemberek szerint tehát minden gyerek, akit Juhászék tapasztalataik szerint behálóztak, súlyosan traumatizált, sérült lélek volt. Úgy vélik, a 2014-től bevezetett gyámság intézménye megnehezítette azok dolgát, akik ilyesfajta behálózással próbálkoznak a gyermekvédelemben, mivel gyámként van esély felfedezni, felgöngyölíteni egy ilyen kizsákmányolást és véget vetni neki. Juhász Péter Pál és A. Zamira esetében azonban – a szakemberek minden próbálkozása ellenére – ez nem sikerült. – Még így sem vagyok biztos abban, hogy elnyerik méltó büntetésüket, hogy letartóztatták őket. Ugyanazt érzem, amit akkor, amikor a Juhász Péter Pál által „felkarolt” lány gyámja voltam és közben láttam a Szőlő utcai intézet igazgatóját a tévében nyilatkozni. Tehetetlen és csalódott vagyok – mondja egyikük –, mert nem vagyok biztos abban, hogy megfelelően súlyos ítélet születik az ügyükben. Ahogy azt sem tudom, hogy fény derül-e a legfontosabb kérdésekre: ha védte őket valaki, ki volt és miért tette. És persze: kik lehettek a megrendelők, akiknek a lányokat vitték?
Nyitókép (illusztráció): a Budapesti Javítóintézet bejárata 2011. március 2-án (fotó: MTI/Cseke Csilla)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
