Minden egyes nap késedelemért megfizethetnek a bíróságok polgári és közigazgatási ügyekben – ez a népszerűnek tűnő intézkedés súlyos veszteségeket okozhat a bíróságok számára, amennyiben megvalósul a kormány erről szóló javaslata. Mindez abban az igazságügyi javaslatcsomagban szerepel, amit szűk határidővel küldtek meg az igazságszolgáltatás szereplői számára a múlt hét végén, és ami eljutott a 24.hu szerkesztőségébe is.
Ha a bíróság a számára törvényben megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta a – késedelem első napján érvényes – minimálbér 3 százalékának megfelelő mértékű vagyoni elégtételt nyújt hivatalból a felek részére
– olvasható a javaslatban. Mivel a minimálbér jelenleg 290 800 forint, így egy napi késedelem 8724 forintba kerülne az érintett bíróságnak.
A bíróságoknak a „késedelmi díjat” külön kérés nélkül kellene utalniuk a gazdasági irodájukon keresztül a résztvevőknek.
A bírókat és bírósági vezetőket ez nagy meglepetésként érte:
- egyrészt, erről a teljesen új jogintézményről nem volt szó a novemberben elfogadott négyoldalú megállapodásban, amely tartalmazta a kormány által kívánatosnak tartott igazságügyi átalakításokat,
- másrészt köztudott, hogy milyen munkaerőhiánnyal küszködnek a bíróságok az alacsony munkabérek miatt az elmúlt években tömeges elvándorlás zajlott főként a bírósági dolgozók részéről, ami miatt számos bíróság erején felül küzd azért, hogy elkerülje az összeomlást.
Több bíróval, bírósági vezetővel beszéltünk erről, valamennyiük azt kérte, hogy ne írjuk le a nevüket, mivel még zajlanak az egyeztetések a kormánnyal, és remélik, hogy sikerül számukra kedvező változtatásokat kiharcolniuk. Az azonban elmondható, hogy túlnyomó többségük értetlenségét fejezte ki a javaslattal kapcsolatban.
Egyikük arra hívta fel a figyelmet, hogy amúgy is fizikailag tarthatatlan határidők vannak a bíróságok számára. „Akkora a szakemberhiány, akkora a leterheltség, hogy nagyon sokba fájhat majd a bíróságoknak, ha ezt tényleg bevezetik” – háborgott az egyik bírósági vezető, aki abban reménykedik, hogy az egyeztetéseken figyelembe veszik majd a bíróságok szempontjait is.
„Minden határidőcsúszás eseten a bíróság objektív, tehát felróhatóság nélküli felelősségét állapítja meg a tervezet, tekintet nélkül az ügyteherre vagy az elégtelen személyi vagy tárgyi feltételekre. A bíróságnak fizetnie kell. Nyilván plusz pénzt ehhez nem fog adni a kormány, mert ezzel magukat lőnék lábon, tehát az egyébként is súlyosan alulfinanszírozott bírósági költségvetésből kell majd ezek kifizetni. Ennek egyetlen értelme, hogy még jobban kivéreztessek a bíróságokat” – fogalmazott egy másik, általunk megkérdezett bíró.
Egy harmadik bírósági vezető azon értetlenkedett, hogy ez akkora plusz adminisztrációs terhet jelenthet a bíróságok számára, amelynek a kezelését egyelőre el sem tudja képzelni.
„Egy átlagos törvényszéken összesen nagyjából hatezer ügy lehet folyamatban, amelyekben a bíróságoknak intézkedéseket kell hozniuk. Na most, hogy lehet számon tartani, hogy hatezer ügyben három nap, nyolc nap, tizenöt nap, harminc nap, hatvan nap, három hónap, hat hónap a határidő, nem beszélve arról, hogy egy ügyben többféle határidő is lehet” – sorolta a fenntartásait az egyik vidéki bíróság vezetője, aki attól tart, hogy komoly költségvetési kiadások lehetnek a legnagyobb ügyteherrel sújtott bíróságokon. „Ha minden hatodik ügynél van egy kis csúszás, az napi kilencmillió forintba kerülhet egy amúgy is anyagi gondokkal küszködő bíróságnak” – számolgatott.
A kormányzat az igazságszolgáltatás hatékonyságának javításával indokolta a javaslatát a dokumentum szerint.
The post Kivéreztetheti a bíróságokat a kormány váratlan javaslata first appeared on 24.hu.
