A NASA JPL kutatói az 55 Cancri e jelű exobolygót vizsgálták meg a James Webb-űrteleszkóp (JWST) műszerei segítségével. Olyan eredményeket kaptak, amelyek szerint a kőzetbolygónak szén-dioxidot és szén-monoxidot tartalmazó légköre van, amelyet a bolygó fortyogó magmaóceánja pöföghetett ki. Eleddig ez a legjobb bizonyíték a Naprendszeren kívül egy kőzetbolygó légkörére.
Az 55 Cancri csillag körül 5 bolygóról tudunk, amelyek közül a 2011-ben felfedezett „e” jelű egy szuperföld: méretében a mi otthonunk mintegy kétszerese, és kissé nagyobb a sűrűsége is, mint a Földé.
Bár összetételében kétségkívül a kőzetbolygókhoz tartozik, azonban mégis botorság volna kőzetnek hívni.
Rendkívül közel kering csillagához, mindössze 2,25 millió kilométerre, ez a Merkúr keringési távolságának alig egy huszonötöd része, így a felszíne nagy valószínűséggel olvadt magmaóceán borítja.
Emellett a bolygó kötött keringésű is lehet, vagyis mindig ugyanazon oldalával néz a csillaga felé, míg a másik oldalán örök sötétség honol.
A NASA Spitzer-űrtávcsöve segítségével korábban gyűjtött adatok ugyan arra utaltak, hogy a bolygónak illó anyagokkal – oxigén, nitrogén, szén-dioxid – teli légköre lehet, azonban nem volt egyértelmű az adat. Azt is elképzelhetőnek tartották a kutatók, hogy a rendkívül forró bolygó felszíni kőzetolvadéka – szilícium, vas, alumínium, kalcium – párolog el, és ezen kívül más légnemű anyag nincs körülötte.
A kutatók e kétféle feltételezést modellezték, majd a modellek adatait összevetették a James Webb által mért adatokkal. Ezek egyértelműen azt az elképzelést támogatják, hogy a bolygónak valódi légköre van, és nem az elpárolgott köveit észlelhetik csak.
A JWST magát a bolygót nem látja, azonban képes megmérni azokat a változásokat, amelyek a keringése során észlelhetők e bolygórendszerben, miközben az égitest megkerüli csillagát, illetve elhalad előtte, valamint mögötte. A mérések során begyűjtött információkból a kutatók aprólékos munkával le tudták választani azokat az infravörös adatokat, amelyek csak a bolygó nappali oldala irányából érkeztek az űrteleszkóp műszereire.
A MIRI műszer mérései szerint a bolygó felszíne jóval kevésbé forró, mint akkor volna, ha elpárolgott kőzetek jelentenék a légkörét, vagy épp egyáltalában nem volna atmoszférája. Ehhez kb. 2200 Celsius-foknak kellene uralkodnia a felszínen, a mérés azonban „csak” 1540 Celsius-fokot mutatott.
A kőzetolvadékkal ugyan némi hő a bolygó éjszakai oldalára is jut, ám ez ahhoz kevés, hogy a tapasztalt „hűvöset” megmagyarázzák vele. Ez a kutatók szerint azt jelzi, hogy a bolygónak illó gázokból álló légköre lehet. A NIRCam műszer mérései ugyanerre az eredményre vezették a kutatókat.
A légkör a bolygón úgynevezett másodlagos légkör lehet. Az eredeti őslégköre rég eltűnt, a csillaga közelsége, annak intenzív sugárzása, illetve a magas hőmérséklet miatt. A másodlagos légkör úgy jön létre, hogy a bolygón fortyogó magmaóceánból szabadulnak fel a benne oldott gázok. Ez a felfedezés hozzásegíti a szakembereket ahhoz, hogy a bolygók különböző fejlődési szakaszainak légköri viszonyait megértsék.
The post Légköre van ennek az exobolygónak first appeared on National Geographic.
