A Zala vármegyében eredő Fenyősi-patak északi irányba tart a Marcal felé, Mihályfánál éri el azt. Ezen szakaszán mesés, hatalmas fűzfákkal övezett mocsárrétek fekszenek, az érintetlenség annak tudható be, hogy vármegyehatáron, távol mindentől terül el.

Vegetációs időben többször megfordultam itt orchideák után kutatva. Pár napja erdei fülesbaglyokat kerestem, mikor Óhíd határában a fent említett patak szakaszán tizenegy itt telelő vörös kánya (Milvus milvus) csapatára akadtam. Nagy volt az örömünk, nemcsak nekem, hanem a faj hazai koordinátorának is.

Mint megtudtam, a napokban számlálták meg az itthon telelő példányokat, az általam lelt tizenegy egyeddel együtt pont 500 madár jött ki.

Manapság szenzációnak számít az átvonuló és telelő egyedek megpillantása is az ornitológusok körében. Régen, az 1950-es és 1960-as években bakonyi erdők jellemző költőfaja volt, de már az 1970-es években teljesen eltűnt a régióból. Napjainkban hazánk területén három kézen megszámlálhatjuk a költőpárok számát.

Régen a Keleti-Bakonyban elterülő romantikus és egyben érintetlen Burok-völgy volt a vörös kánya ismert költőhelye. A nyugati végekhez legközelebb a Morva-medencében költ nagyobb számban, a telelő egyedei talán innen érkeztek hozzánk.

Költési időben gyakran zsákmányolnak madárfiókákat, költési időn kívül inkább dögevő. Azokban az európai országokban, ahol a faj nagyobb számban költ, gyakran megfigyelhető az autóutak és az autópályák mentén, ahol az elütött madarakat és emlősöket szedi össze. Indiában például nem ritka az elhullott állat, még akár a nagyobb városok környékén is, itt rokona, a barna kánya a városok felett nagyobb tömegekben figyelhető meg. Svájcban nagyobb számban telel, itt a nyílt területeken téli etetéssel segítik.

Népi elnevezése a csibehordó kánya, fecskefarkú kánya. Zsákmányolása a többi ragadozómadáréval ellentétes: a sólymok például a lábuk erős szorításával ölnek, a kányák a zsákmányállatok fejére mért erős csőrütésekkel.

Magyarországon a vörös kánya fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke 500 ezer forint.

The post Ma már ritkaságnak számít egykor gyakori madarunk first appeared on National Geographic.