A főváros olyan pályázatot tart reálisnak és támogathatónak, amely nem igényel új stadionokat és érdemi sportberuházásokat.
Mi történt? Több olyan, az idei választások előtt készült dokumentum jutott el a HVG-hez, amelyek jóval konkrétabb képet mutatnak arról, hogyan bonyolítaná le Magyarország (azon belül Budapest) azt a 2036-os olimpiát, melynek rendezése iránt hivatalosan is érdeklődünk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közlése szerint. Az ötödik Orbán-kormány utolsó időszakában készült tervek a „Budapest Olympic Masterplan” névre hallgatnak: a terv 39 versenyhelyszínt vázol fel, ezek közül 11-et nem Magyarországon rendeznének meg:
nyolc versenynek Bécsben vagy Pozsonyban, a szörfnek pedig a portugáliai Ericeirában találtak volna helyet.
Mit kell még tudni? Budapesten többek között a Parlament előtt íjászatot, a Dunában nyíltvízi úszást és triatlont, a Városligetben strandröplabdát, a Hősök terén pedig maratont és országúti kerékpározást rendeznének. A tervek szerint a versenyhelyszínek többsége egy nagyjából 10 kilométer átmérőjű körön belül helyezkedne el. Az olimpiai falu helyszíne a Csepel-sziget északi része lenne, éppen azon a területen, ahová korábban a Diákvárost tervezték. A dokumentum szerint ezt a fejlesztést az olimpiától függetlenül is megvalósítanák.
A tervben vidéki helyszínek is szerepelnek: a Balaton környéke mellett Tatabánya, Székesfehérvár, Szeged, Debrecen és Miskolc is kapna olimpiai versenyeket.
A terv szerint ugyanakkor további három új létesítményre mindenképpen szükség lenne: egy velodromra (Óbudai Gázgyár), két gyeplabdastadionra (Puskás Aréna környéke) és egy 17 pályás teniszkomplexumra (Népliget környéke). A főváros azt közölte a HVG-vel, hogy olyan pályázatot tart reálisnak és támogathatónak, amely nem igényel új stadionokat és érdemi sportberuházásokat.
Kontextus. A budapesti olimpiáról sok éve heves belpolitikai viták zajlanak. A Forbes Deal 2036 podcastunkban hosszan körbejártuk a témát Szalay Berzeviczy Attilával, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítójaával. Szalay szerint az olimpia körüli vita Magyarországon hosszú ideig szinte kizárólag politikai keretben zajlott, miközben szerinte a kérdés valójában sokkal inkább gazdasági és a jövőtervezésről szól.
A mostani tervek szerint az olimpia szervezési és lebonyolítási költsége nagyjából 5,5 milliárd euró, vagyis több mint kétezer milliárd forint lehetne. Ennek 90 százalékát a tervek szerint magánforrásból származó bevételekből fedeznék, miközben az eseménytől 4,7 milliárd euró nettó gazdasági nyereséget vártak.
A HVG kérdéseire, miszerint mennyiben tekinthetők még aktuálisnak a márciusi és áprilisi tervek, mennyibe került az előkészítés, és támogatja-e a kormány a 2036-os rendezést, a Miniszterelnökség nem válaszolt. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban azt mondta a témáról, „egyelőre nincs a kormány asztalán. Alapvető pénzügyi és infrastrukturális kérdések, témák előbbre valók ennél”.
The post Már a választás előtt megtervezték a 2036-os budapesti olimpiát, azt írják, szükség van még néhány stadionra appeared first on Forbes.hu.
