Egy erőtől duzzadó, gyors és hatalmas ragadozónál már csak az erőtől duzzadó, gyors, hatalmas és okos ragadozó veszélyesebb. Mi emberek pedig igencsak szeretjük a veszélyes dolgokat, legalább is szórakoztatás szintjén. Mivel a dinók 65 millió éve búcsút mondtak földi pályafutásuknak, így a javukra nyugodtan retteghetünk, legyen szó népszerű mozifilmekről, vagy épp tudományos fejtegetésekről.

2023-ban egy kutatócsoport arra jutott egészen újszerű módszerekkel, hogy a T. rex olyan okos lehetett, mint egy főemlős, például egy pávián. Azonban egy másik kutatócsoport most felülbírálta ezeket az eléggé elrugaszkodott elképzeléseket, és visszatért a valóság igen valószínű talajára. A Bristoli Egyetem számolt be a The Anatomical Record szakfolyóiratban bemutatott kutatásról.

Az eredeti ötlet az volt, hogy a T. rex koponyájának felépítése alapján modellezték az állat agyát, majd a modell alapján kiszámították, hogy hány idegsejt lehetett az egyes agyi régióiban. Az új kutatás során gyakorlatilag azt elemezték, hogy az eléggé elrugaszkodott elmélet miféle nyomok alapján is születhetett meg, és hogy vajon ezek mennyiben állják meg a helyüket. A kutatók azonban nemcsak kritizáltak, hanem maguk is elvégezték azokat a számításokat, amelyekből a dinók idegsejtszámát lehetett kikövetkeztetni.

Az agyméret testmérethez viszonyítása hosszú ideje bevett vizsgálati módszer, a dinók esetében ezt vagy a koponyacsont belső alakja, vagy az agy helyén kialakult kőzettöltelék alapján lehetett megbecsülni. A szakértők most ezt ismételték meg, és arra jutottak, hogy már a T. rex agyméretét is túlzónak vélte az előző vizsgálat.

A kutatók azzal érveltek, hogy egy efféle becslésnél nem elegendő egyetlen kiragadott adatból kiindulni, hanem információk együttesét, illetve a kérdéses állat rokonait is meg kell vizsgálni. A probléma egyik része az, hogy míg a madarak agya kitölti a koponyát, a gyíkoké nem, és ezért jóval nehezebb a koponya belső alakjából helyes következtetésre jutni. A probléma másik oldala, hogy még ha meg is van a pontos agyméret, a kognitív képességeket nem lehet egyetlen agyterülethez kötni, mint például a látást vagy a hallást, így nem is lehet kizárólagos következtetéseket levonni az intelligenciára vonatkozóan.

Úgy gondoljuk, az idegsejtszámlálás nem megfelelő módszer arra, hogy egy állatfaj kognitív képességeiről kapjunk képet, és ha ezt alkalmazzuk egy kihalt állatfaj megismeréséhez, akkor igencsak félrevezető elképzeléseink születnek

– mondta Dr. Ornella Bertrand, a kutatás résztvevője.

Izgalmas és egyben ijesztő is az, hogy egy T. rex olyan intelligens lett volna, mint egy pávián, azonban a kutatók munkája szerint, ahogy azt sejteni lehetett, a helyzet ennél prózaibb: a T. rex nagyjából olyan volt, mint egy nagy, okos krokodil.

The post Mégsem volt olyan okos a T. rex first appeared on National Geographic.