Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt parlamenti képviselője kedden este benyújtott egy törvényjavaslatot, amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának folyamatát készítené elő. 

Mi történt? A frissen benyújtott törvényjavaslat értelmében egy 11 fős bizottság segítené a ma még minősített dokumentumok minősítésének eltávolítását, írja a Telex. A bizottság célja az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített iratok „minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatása”, valamint ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozása. A bizottságnak az ez ügyben végzett szakmai és értékelő munkájáról rendszeresen be kellene számolnia a nyilvánosságnak.

Kontextus. Magyar Péter még 2024-ben, politikai karrierje elején megígérte, hogy esetleges hatalomra kerülése esetén gondoskodna az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. A választások után aztán bejelentette, hogy az ügynökakták és azokhoz kapcsolódó mágnesszalagok titkosítását idén feloldják, és azokat október 22-én kereshető módon nyilvánosságra hozzák.

Mi következik ebből? Az aktanyilvánosságnak azonban vannak korlátai, az egyik, hogy sok iratot megsemmisítettek, a másik, hogy a meglévő iratokból nem mindig egyértelműen beazonosítható, ki szerepel rajtuk. Harmadrészt van az a probléma is, hogy bizonyos iratok nemzetbiztonsági okokból máig titkosítás alatt állnak. Ez utóbbin segítene Melléthei-Barna mostani törvényjavaslata, amely a titkosítások feloldását készítené elő.

The post Megvan, kik vizsgálhatnák át először az ügynökaktákat appeared first on Forbes.hu.