Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság azt a határozatot, amelyből kiderül, miért nem elfogadható a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló jogszabály-módosítás, amelyet nemrég fogadott el a parlament.
Az egyetemek úgynevezett „modellváltása” során a hazai felsőoktatási intézmények többségét olyan szervezetek alá szervezték ki korábban, amelyek vezető testületeibe a kormányhoz lojális személyeket, nem ritkán aktív kormánypárti politikusokat ültettek úgy, hogy gyakorlatilag elmozdíthatatlanok. Az Európai Bizottság többek között emiatt a KEKVA által fémjelzett működési modellre átálló intézményeket kizárta abból a lehetőségből, hogy az Európai Unió finanszírozásában vehessenek részt nemzetközi ösztöndíj-programokban, illetve kutatási programokban. Így estek el a magyar egyetemi hallgatók az Erasmus+ ösztöndíjaktól, a kutatók pedig a Horizon Europe programoktól.
A kormány közel két év elteltével, december 2-án nyújtotta be a parlament által elfogadott, módosított jogszabályt. Az Európai Bizottság – amelynek kötelessége az értékelést elvégezni, majd pozitív vélemény esetében a tagállamoknak javaslatot tehet a korlátozások feloldására – két hét elteltével, hétfőn közölte:
A kormány által benyújtott módosítás kimondta, hogy a KEKVA-kban csak az lehet kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tag, aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással, az összeférhetetlenséget pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A hvg.hu szerint az Európai Bizottság tizenkét pontban minősítette alkalmatlannak a magyar törvényt.
A nyilvánosságra hozott bizottsági határozatban a kifogások között az első helyen szerepel, hogy a szabályozás csak akkor lépne hatályba, ha a tagállamok a két évvel ezelőtti döntésüket visszavonják. Ezt a megoldást elfogadhatatlannak tartotta a Bizottság, mivel a
a korrekciós intézkedésnek a Bizottsághoz való benyújtásakor hatályba kell lépnie.
Problémát érzékeltek ott is, hogy nem az összes modellváltó egyetemre vonatkozik a jogszabály, holott a szabályokat az összes intézményre alkalmazni kellene.
A Bizottság szerint az sem egyértelmű az új szabályozásban, hogy a rendelkezéseket legalább attól a pillanattól kezdve alkalmazni kell, amikor egy közérdekű alapítvány és/vagy bármely fenntartott szervezet uniós támogatást kér vagy kérelmezett és a jogosultság feltételeként továbbra is alkalmazni kell őket az uniós finanszírozás végrehajtása során.
A határozat szerint nem teljesült az az előírás sem, hogy „a közérdekű alapítvány kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagjának, valamint a fenntartott szervezet ügyvezető igazgatójának megbízatásának időtartamát időben korlátozni kell, függetlenül attól, hogy hogy a megbízás egy része megelőzi-e az új szabályok hatályba lépését vagy az uniós támogatási igényt”.
Az Európai Bizottság a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségéről az írta, hogy „az integritás nem elégséges, ha nincs megfelelően ellenőrizve és hiányosságok esetén nem kezelik.” Ez jelenleg nem következik egyértelműen a magyar szabályozásból, szabálynak ugyanis rendelkeznie kellene arról, hogy a kuratóriumok és felügyelőbizottságok minden tagja, valamint a fenntartott gazdálkodó szervezetek ügyvezetője összeférhetetlenségi nyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot nyújtson be a kinevezés előtt.
A vagyonnyilatkozatot a bizottság szerint ráadásul nemcsak a hivatali idő végén, hanem rendszeresen meg kell újítani, illetve vagyonnyilatkozatot kell benyújtania az igazgatósági tagokkal vagy ügyvezetőkkel közös háztartásban élő hozzátartozóknak is.
Mindezt kiegészítették azzal, hogy amennyiben új személy lépne pozícióba, a jogosultságok ellenőrzését még azt megelőzően kell elvégezni, hogy az uniós forrásra pályázna az adott szervezet.
Azt is előírták, hogy az új vagy meglévő igazgatósági tagok, illetve ügyvezető igazgatók összeférhetetlenségére vonatkozó alkalmassági ellenőrzéseket független testületnek kell elvégeznie, „amely kötelező erejű határozatokat hoz, mielőtt bármilyen kinevezésre, megerősítésre vagy második ciklusra történő kinevezésre sor kerülhetne”.
The post Megvan, miért nem fogadta el az Európai Bizottság az egyetemi modellválásról szóló törvény módosítását first appeared on 24.hu.
