Budapest egyik legkedveltebb természetjáró helye talán meglepő módon nem természetes módon jött létre és nem is túl régen.

A XVI. kerületi Naplás-tavat eredetileg árvízvédelmi céllal hozták létre az 1970-es évek végén a Szilas-patak felduzzasztásával. Azóta a főváros legnagyobb állóvizévé és egyik legértékesebb természetvédelmi területévé vált. A környékén tanösvény, erdő, nádasok és különleges élőhelyek várják a látogatókat, a tó melletti kilátóból pedig a környező tájat is megszemlélhetjük felülnézetből.

Árvízvédelmi tározóból népszerű kirándulóhely

A Naplás-tó hivatalos neve Szilas-pataki árvízvédelmi tározó. Létrehozásának gyakorlati oka volt: a Szilas-patak nagyobb esőzések idején kiléphetett a medréből, és veszélyeztette a környező területeket. A víz visszatartásával csökkenteni lehetett az áradások kockázatát.

A tó az 1970-es évek második felében jött létre, a közel 16 hektáros vízfelületével Budapest legnagyobb állóvize. Környezetével együtt 1997-ben nyilvánították védetté a területet. A természetvédelmi oltalom összesen 166,9 hektárra terjed ki, ebbe a tó mellett a Szilas-patak egy szakasza, a környező láprétek és a Cinkotai-kiserdő is beletartozik.

A Naplás-tó ma is horgászhelyként működik, emellett kedvelt kirándulóhely, ahol jó időben sokan pihennek, kerékpároznak, sétálnak.

Teknősök, madarak és ritka növények otthona

A Naplás-tó egyik legérdekesebb lakója a mocsári teknős, Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, a tóban élő állomány Budapest egyik legjelentősebb mocsárteknős-populációja. A vízparton szerencsés esetben megpillanthatunk egy-egy napozó példányt, bár a teknősök gyakran gyorsan behúzódnak a vízbe, ha közeledik valaki.

A védett terület állatvilága ennél jóval gazdagabb. A nádasok, a sekélyebb vizek és az erdős részek különböző fajoknak kínálnak táplálkozó- és búvóhelyet. A szitakötők és lepkék között is akadnak természetvédelmi szempontból értékes fajok, és a több mint 200 itt felbukkanó madárfaj megfigyelése is izgalmas program lehet. A vízhez kötődő fajok mellett erdei és réti madarak is megtalálják itt az életfeltételeiket. Tavasszal és ősszel a vonuló madarak számára is fontos pihenőhely a tó és a környező terület. Tőkés récékkel, gémekkel vagy szárcsákkal is találkozhatunk, de a ritkább fajok megfigyeléséhez türelemre és szerencsére is szükség van.

Jelenleg az aszály miatt visszahúzódó víz helyén a part mellett rengeteg kagylóhéj között sétálhatunk a mederben.

A területen több mint 400 növényfajt figyeltek meg. Érdemes a tó nyugati oldalán található Alsó-lápréten is bóklászni. Itt védett fajok élnek, köztük szibériai nőszirom és réti iszalag.

Tanösvény és kilátó is várja a látogatókat

A Naplás-tó környékét tanösvényen is bejárhatjuk. A 2012-ben kialakított útvonal 18 állomásán a tó, a Szilas-patak, a láprétek és az erdő élővilágáról olvashatunk. A táblák az árvízvédelemről és a természetvédelemről is információkat adnak.

A környék másik ismert látványossága a 2021-ben átadott, 22 méter magas Naplás-tavi kilátó. A fából épült toronyból felülről láthatjuk a tavat és a környező tájat.

A tó körbejárása nagyjából egyórás sétát jelent, az útvonal egyes részei azonban földúton vezetnek. Eső után sárosabb szakaszokra is számíthatunk, ezért a kényelmes cipő jól jön. Hétvégéken a környék népszerűsége miatt a parkolóhelyek is gyorsan megtelhetnek.

A Naplás-tó elsősorban természetvédelmi terület és horgászvíz, fürdésre nem alkalmas, a vízbe menni tilos. Télen a befagyott tó jege szintén veszélyes lehet, ezért korcsolyázni sem szabad rajta.

A tó a főváros keleti részén, Cinkota közelében található, és tömegközlekedéssel is megközelíthető, de kerékpárral és természetesen autóval is sokan érkeznek.

 

Több budapesti programot, kirándulást ajánlottunk már, így a budai Vár-barlangot és a Magyar Vasúttörténeti Parkot is.

The post Mesterségesen hozták létre a főváros egyik legértékesebb természetvédelmi területét first appeared on Sokszínű vidék.