Bizonyára mindenki találkozott már a C-reaktív fehérje kifejezéssel, amikor kézhez kapta a vérvételi laborleletét. A C-reaktív fehérje, azaz a CRP azt jelzi, hogy van-e a szervezetben valamilyen fertőzés vagy éppen gyulladás. A CRP magas szintjét okozhatja valamilyen autoimmun betegség, gyulladásos bélbetegség, metabolikus szindróma és rák is.

Amennyiben a szervezetben kialakult gyulladást nem kezelik, úgy számítani lehet valamilyen szívbetegség kialakulására is. Ezért is nagyon fontos minden vérvétel alkalmával ezt a markert is ellenőrizni, hiszen a gyulladás kezelésével elkerülhetők a sok esetben súlyos szövődmények.

A CRP egy olyan biomolekula, amelyet a máj termel, amikor gyulladás alakul ki a szervezetben. A CRP-molekula a véráramba kerül, és olyan egészségi állapotok markerévé válik, amelyek gyulladásos immunválaszt alakítanak ki. Tehát a CRP magas szintje azt jelzi, hogy valahol a szervezetben gyulladás alakult ki. A gyulladás hátterében állhat valamilyen traumás sérülés, fertőzés vagy autoimmun betegség is.

A CRP voltaképpen egy információt nyújt az orvosnak a gyulladás jelenlétéről és a szívbetegség kockázatáról. A CRP nem konkrét betegségre utal, csak egy gyulladásos folyamat meglétére, amelyet azonban kezelni kell, mert súlyos szövődményei is lehetnek. A CRP önmagában nem elegendő diagnózis felállításához, és kategorikusan azt sem lehet kijelenteni, hogy bármilyen betegsége van a betegnek.

Az akut bakteriális és vírusos fertőzések megemelik ennek a markernek, azaz a CRP-nek a szintjét, mivel az immunrendszer megpróbál védekezni ezekkel a betolakodókkal szemben, miközben gyulladás alakul ki a szervezetben. Az elhúzódó gyulladás azonban károsítja a sejteket és a szöveteket. A krónikus gyulladás fertőzésekhez, de komolyabb betegségekhez is kapcsolódhat.

Az autoimmun betegségben szenvedő emberek immunsejtjei az egészséges sejteket támadják, mert tévesen idegen betolakodóként azonosítják azokat. Ez a gyulladás súlyosbodhat is, amennyiben az autoimmun beteg olyan ételeket fogyaszt, amelyek immunérzékenységet váltanak ki.

Az olyan gyulladásos bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás azt jelentik, hogy a bélrendszer krónikus gyulladásban van. Ez az állapot károsítja a bélszöveteket, amely további problémákhoz, illetve szövődményekhez vezethet. A betegségek kialakulásában sok minden szerepet játszhat, a környezeti toxinoktól kezdve a kórokozókon, a lisztérzékenységen át bármi szerepet játszhat ezeknek a betegségeknek a létrejöttében. A gyulladás súlyosságának meghatározásához gyakran CRP-vérvizsgálatot alkalmaznak a betegeknél.

Az anyagcsere befolyásolja a tápanyagok felszívódását és az általános szervműködést. Probléma lehet, ha valakinek magas a vérnyomása, a vércukorszintje vagy a lipidszintje. Ezek az egyensúlyhiányok okai lehetnek a metabolikus szindróma kialakulásának, azaz kialakulhatnak anyagcsere-rendellenességek, például cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, illetve a lipidértékek is magasak lehetnek. Ha ezen tényezők közül 2-3 érték magas, az általában mindig magas CRP-szinthez vezet.

Sok tanulmány írta azt le, hogy akkor is magas a CRP-szint, ha valaki rákos betegségben szenved, és ez a betegség már előrehaladottabb állapotban van. A CRP-szintet gyakran tumormarkerként is használják, mégpedig diagnosztizálási célokra. Milyen rákos betegségeknél alkalmazzák? Például májrák, petefészekrák, mellrák, vastagbélrák és tüdőrák esetén.

A magas CRP-szint fokozza a szívbetegségek kockázatait. Az emelkedett CRP-szint károsodást okoz az erekben, ez befolyásolja a vérkeringést, és plakk-felhalmozódást is okozhat az erek falában, ami pedig megnöveli a szívbetegségek kockázatait. A magas CRP-szint különféle tünetekkel járhat együtt, például nagyfokú fáradtsággal, hőemelkedéssel, fogyással, étvágytalansággal, izomfájdalommal, gyengeséggel, hidegrázással, fejfájással.