Ilyen se volt még: a jövő év első hónapjaiban lakossági billiók fognak repkedni, nagyrészt az inflációkövető állampapírból indulva mindenféle új helyek irányába. Repesve várja a gigantikus átcsoportosítást alapkezelőtől ingatlaneladóig mindenki, de egyelőre csak erős becslések vannak, hogy mennyi pénz maradhat állampapírban, ami pedig nem marad, abból mennyi megy külföldre, lakásba, vagy épp valamelyik menő befektetési alapba.
Nem könnyű dönteniük azoknak, akik a ma még igen magas kamaton ketyegő Prémium Állampapírban ülnek, de az szinte biztos, hogy döntő többségük azzal jár a legrosszabbul, ha nem csinál semmit, és az esedékes kamatforduló után is marad az inflációkövető kötvényében. A buli januárban indul, és nagy része három hónap alatt lezajlik, akkor szabadul majd a piacra a legtöbb pénz.
Pontosan mennyi is? Kezdve azzal, ami biztosan a befektetők kezébe kerül, a Magyar Nemzeti Bank összegzése szerint mintegy 1,8 billió forintnyi lakossági állampapír jár le 2025-ben, és 1,3 billió forint kamatot fizetnek ki a le még nem járó inflációkövető papírok. A kamatfizetés több mint kétharmada az első három hónapra esik, a lejáratok esetében ez az egész éves kifizetés fele alatt van. A nagy kérdés az, hogy mi lesz azzal a potom hétbillió forinttal, ami a nem lejáró PMÁP-ban marad a kamatfizetések után, mennyit tud ebből az összegből állampapírban tartani az Államadósság Kezelő Központ?
Optimista nyilatkozatokból a részükről nincs hiány. Kurali Zoltán ÁKK-vezér az elmúlt hónapokban többször is elmondta, hogy nem számít tömeges kiáramlásra a PMÁP-ból, érvként felhozva, hogy korábban hasonló helyzetben se volt ilyen reakció a befektetők részéről. Ezzel a várakozással az a probléma, hogy nem igazán volt még hasonló helyzet. Talán ráhúzható, hogy a Magyar Állampapír Plusz hiába vált versenyképtelenné 2022-ben, csak nagyon lassan kezdett el átcsoportosítani belőle a lakosság. De most nagyon éles a váltás, nem kell tisztában lenni inflációs várakozásokkal, a Marsról is látszik, hogy a kamatfordulók után az összes lakossági állampapír közül a PMÁP fogja a legrosszabb kondíciókat kínálni – egy évig szinte biztosan, de van rá esély, hogy tovább is.
Most még a tavalyi infláció nyomán sorozattól függően 17,85–19,10 százalékos a kamatuk, ebből lesz 3,85–5,10 százalék (3,6 százalékos idei éves átlagos inflációt becsülve, a 0,25 és 1,5 százalékos kamatprémium alapján). Jövőre az inflációs várakozás jelenleg 3,5 és 4 százalék közötti, ennek alapján 2026-ra is csak alig magasabb kamata lesz majd a PMÁP-nak.
Mit tud a többi állampapír? A jelenlegi kondíciókból tudunk kiindulni, ezek természetesen változhatnak, mire a tömeges lejáratok és kamatfordulók ideje eljön januártól. A piacon arra számítanak sokan, hogy az ÁKK – megakadályozandó a komolyabb kiáramlást az állampapírokból – előjön valami kedvezőbb konstrukcióval is, ezt most még nem tudhatjuk. Bizonyára rendkívül rugalmasan kezelik majd a helyzetet, és aszerint módosítják a kondíciókat, hogy látják, mennyi pénz marad, mennyi megy.
Jelenleg a legnépszerűbb lakossági állampapír a Fix Magyar Állampapír, ha esik, ha fúj, három évig 6,5 százalékos az éves kamata. A nemrég megújított-felturbózott Magyar Állampapír Plusz 5,75–6,75 százalékos lépcsős, automatikusan önmagába visszaforgatott kamattal és olcsóbb, illetve évente egyszer ingyenes eladhatósággal hívogat.
A diszkontkincstárjegy-kamathoz kötött Bónusz papírok 6,90–6,91 százalékon pörögnek jelenleg, de negyedéves a kamatperiódusuk. Nagyjából október elejéig az volt a piaci várakozás, hogy a kamatszint lefelé tarthat, ez azóta bizonytalanabbá vált. Márpedig 1,5–2,5 százalékos prémiuma miatt kis és lassú hozamcsökkenés, stagnálás és lassú emelkedés mellett is ez a papír ígérkezik a legjobbnak a következő évekre.
Közkeletű tévhit, hogy ha az infláció újra emelkedni kezd – márpedig Trump győzelme után az általa még a kampányban bemondott intézkedések hatására egyre többen számolnak ezzel nem csak Amerikára vonatkoztatva –, akkor az inflációkövető állampapír lesz a nyertes. Ez azért nincs így, mert a változást jó nagy késéssel követi le, mindig a következő évben, amikor már magasabb az infláció. A változó kamatozásúak közül a Bónusz gyorsabban reagál, három havonta kap új kamatot. A PMÁP akkor nyerő, amikor az előző évhez képest markánsan csökken az infláció – mint épp idén.
Első blikkre az a furcsa helyzet állt elő, hogy a mai feltételekkel még mintha a meglevő PMÁP-ból új PMÁP-ba forgatásnak is lehetne értelme. A most kapható sorozat ugyanis fix 7,9 százalékos kamattal indít, csakhogy aztán átvált inflációkövetésre fél-, majd öt év után egyszázalékos prémiummal. 2025 áprilisában tehát át is vált, így csak nagyon rövid ideig élvezheti a magasabb kamatot, aki megveszi, szinte senkinek sem éri meg egy ilyen átpattanás. Ha jön egy új sorozat, amelyik még mondjuk egy évig ad fix magas kamatot, abba átpattanni is csak azon keveseknek érheti meg, akiknek a ma meglevő papírjuk alacsony prémiumot fizet.
Már csak az újra induló forintgyengülés miatt is fontos még megemlíteni a most 3,488 százalékos kamatot kínáló Euró Magyar Állampapírt, de itt nem is annak van jelentősége, hogy lemegy-e három alá, vagy nem. A forint néhány százalékos gyengülése már fel tudja hozni a papír megtérülését a legjobb forintos állampapírok szintjére, így ha valaki tart attól, hogy a pénzünk nem tud megállni a lejtőn, mindenképp érdemes ezzel vagy más devizaalapú eszközzel színesítenie a portfólióját.
Az állampapírokból kiszállásnál, bármilyen átcsoportosításnál természetesen számolni kell ennek költségével, ami a MÁP Plusz kivételével egy százalék. Ez az a díj, aminek esetleges megváltoztatásától, nyilván emelésétől sokan tartottak az év elején, de úgy tűnik, az ÁKK-nak sikerült elcsitítania ezeket a hangokat. Sokszor és egyértelműen leszögezték, hogy nem lesz változás, nem ezzel akarják majd megakadályozni a pénzek kivonását.
Lakásba? Ennyi tehát az állampapírpiaci felhozatal, de a százmilliárdok ki tudja mekkora részének ez kevés lesz, szinte biztosan komoly összegek mennek majd ingatlanba is. A piac most kifejezetten izgalmas. Aki 2022 végén vagy 23 elején ingatlanból váltott a PMÁP-ba a kétéves kockázatmentes 35 százalékos kamatot látva, jó lóra tett, viszont a hozamkülönbség csökkenni kezdett azáltal, hogy a lakásárak a rövid stagnálás, kis emelkedés után idén magasabb fokozatba kapcsoltak.
Az MNB friss lakáspiaci jelentése szerint a második negyedévben 9,3 százalékkal emelkedtek átlagosan a lakásárak, ugyanez a harmadik negyedév előzetes adatai szerint 12,8-ra gyorsult. Az okok között ott vannak a kedvezőbbé váló hitelfeltételek és a reálbérek dinamikus emelkedése. Emellett furcsamód egyszerre jelentkeznek elhalasztott és előrehozott vásárlások is. Az inflációs sokk utáni bizonytalanságban nagy mértékben nőtt a lakosság megtakarítási kedve, az alig változó árak is kivárásra sarkalltak. Ahogy megmozdult a piac, és javult valamit a fogyasztói bizalom, beléptek azok, akik lakásvásárlást terveztek, csak elbizonytalanodtak. Aztán megjöttek azok is, akik épp a jövő évi átcsoportosítások árnövelő hatását próbálják beelőzni, inkább már idén vásárolva.
Pontosan lehet tudni, hogy az állampapírból érkező százmilliárdok mellett lesz egy másik útvonal is az átcsatornázásra, a kormány ugyanis úgy módosította a szabályokat, hogy jövőre lehetőség nyílik az önkéntes nyugdíjpénztári pénzek ingatlanba forgatására. Persze itt is mindenki vaktában jósolgat a megmozduló összegekről, a kormány mindenesetre 300 milliárdot mond, ennek alapján minden hetedik forint gurulhat ki az önkéntes kasszákból.
Az állam más intézkedésekkel is növeli kisebb-nagyobb mértékben a lakáspiaci keresletet, és a várakozások szerint lesznek még újabbak is. A kormány évekig eltolta magától a kérdést, majd egy szép reggelen hirtelen ráébredt, hogy nahát, lakhatási válság van. Nagyon úgy fest, hogy a következő választási kampányra ráfordulva ez kiemelt terület lesz, és mivel valamiért zsigerből irtóznak a kínálatbővítés olyan máshol bevált elemeitől, mint a szociális alapú bérlakásprogram, döntően további keresletélénkítő intézkedésekre lehet számítani. Márpedig ha a kínálat ezzel párhuzamosan csak alig nő, az felfelé tolja az árakat.
A kérdés már csak az, hogy meddig. Jövőre lehet, hogy jól felpumpálják, de aztán a jó esetben csigalassúsággal növekvő gazdaságban bizonyára újra érvényesülnek a piac törvényei. Az MNB számol egy fundamentumok által indokolt árszintet, és eszerint már 2019 óta túlértékeltté vált a magyar lakáspiac. Ennek mértéke idénre ugyan csökkent, de így is tizenegy százalékos. Ha a várt nagy löket bekövetkezik, a túlértékeltség tovább nőhet, de sanszos, hogy a választások után elkezd korrigálni.
Alapokba? Kézenfekvő célállomásai lehetnek az állampapírpiacot elhagyó pénzeknek a befektetési alapok is. Az inflációs kicsúcsosodást követő nagy hozamcsökkenés időszakában értelemszerűen taroltak a kötvényalapok, most újra a vegyes alapok népszerűsége nő, és soha nem látott mértékben áramlik pénz az abszolút hozamú alapokba. Önmagában komoly dilemma a befektetőknek, hogy ha az alapokat választják, mely típusok között allokálják a pénzüket, a kiszámíthatatlan régi-új amerikai elnök visszatérésével különösen bizonytalanok lettek a piacok kilátásai. (Ezzel következő számunkban foglalkozunk majd részletesen.)
Közvetlenül részvénybe nem valószínű, hogy számottevő összeg áramlik. Eleve nagy különbség ez a kockázati szintben az állampapírhoz képest, de a tőzsdék csúcsokon is vannak, kifejezetten rossz most a kockázat-hozam arány. Még a magyar befektetőknek evidens, sok korábbi cikkünkben látványos alulértékeltsége okán kiemelt OTP is megtáltosodott novemberben, kiment új történelmi csúcsokra, és már csak bő tíz százalékkal forog az elemzői célárak átlaga alatt.
Az első nagy PMÁP-kamatfizetések január végén jönnek, akkor négy papírnak csökken drasztikusan a kamata. De ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ki kell várnia a kamatfordulót. A biztosan képződő havi másfél százalék körüli kamat igen magas, de ha most látunk egy jó vételt akár az ingatlan-, akár a részvénypiacon (nem beszélve a nagyot korrigáló nemesfémekről), akkor két-három hónap elveszett PMÁP-kamata bőven behozható máshol. Az inflációkövető állampapírból átcsoportosítani szándékozóknak már most érdemes résen lenniük.
* TE PÉNZED *
Most vadássz tízeurós jegyeket!
Írta: Ács Gábor
November elején hirtelen kiteljesedett az az időszak, amikorra a két nagy diszkont-légitársaság útvonalai többségén alapárra vitte le jegyárait. Már nemcsak a következő másfél–két hónapra került a rendszerbe sok olcsó jegy, de egészen márciusig lehet nagyon kedvező áron utazni a legtöbb európai útvonalon – kivéve persze az ünnepi időszakot úgy december 18-tól január 7-ig.
Az alapár a Ryanairnél 15–20 eurót takar, a Wizz Airnél mezei utasoknak általában 18, klubtagoknak 10 euró. Budapesti indulással a Wizz nagyjából tizenöt úti célra kínál tízeurós jegyeket, de húsztól a hálózat nagyobb része bekapcsolódik. Van viszont jó pár úti cél, ahova 30, 40, vagy 50 eurón lőtték be az alapárat, ennél lejjebb nem engedi a rendszer az árat akkor se, ha senki se foglal a járatra. Nem meglepő, hogy a kiemelt alapár népszerű távoli úticéloknál jellemző (Kanári-szigetek, Dubaj), és Isztambulnál is látványos, hogy a hónap összes jegye 30 akkor is, ha kicsi a foglalási kedv.
A fapados légitársaságok beszámolói szerint a következő hónapokra erős a foglalási kedv, picivel jobban áll a töltöttségük a téli időszakra, mint tavaly. Ettől azonban még nem lesznek magasabbak az árak a holtszezonban, ezt mindenki átvészelni próbálja. Az üzleti modell lényege, hogy ilyenkor is tele kell tölteni a gépeket, ez pedig nagyon nyomott jegyárakkal megy.
A transzatlanti forgalomban több társaság is jelezte, hogy a tavalyinál alacsonyabb átlagárat tud csak kisajtolni az utasokból, de vannak olyan várakozások, hogy az euró dollárral szembeni gyengülése vonzóvá teszi kontinensünket az amerikai turistáknak, ezért tavaszra eltűnhet ez a diszkont.
A következő hónapokra tehát könnyű nagyon jó ajánlatokat találni, de mihelyst az ülés alá beférő picurka csomagon túl mást is visz az utas a fapadosoknál, durván megugrik a számla. A csomagárak évek óta meredeken nőnek, és dinamikusan változnak. A jegyárhoz képest különösen télen tűnnek drágának, egy mezei gurulós bőrönd gépre húzása vagy feladása sokszor dupla annyi, mint egy alapáron vagy kicsivel felette bezsákolt repjegy. Fontos figyelni a csomagok méretére és súlyára, a Wizz Air negyedéves befektetői prezentációjában jelezte, hogy mostantól jobban odafigyelnek a szabályok betartására, és több pénzt próbálnak beszedni a túlméretes csomagok megbüntetéséből.
The post Mi lesz azzal a potom hétbillióval? appeared first on Forbes.hu.
