Időről időre kapunk olvasói jelzéseket azzal kapcsolatban, hogy a KSH kereseti statisztikáiban közölt átlagkereset túl magas, illetve sokan úgy érzik, bár nem keresnek rosszul (igaz, kiemelkedően sem), a fizetésük nyomában sincs a havonta közölt átlagkeresetnek. Miből adódhat ez? Mi az, amit a keresetünknek hívunk, és mit tartalmaz ehhez képest a statisztika?

A foglalkoztatott dolgozók keresete több tételből állhat össze.

• Vannak, akik csak az alapbérüket kapják meg minden hónapban,
• másoknál az alapbér rendszeresen vagy időről időre különböző pótlékokkal egészül ki,
• és előfordul, hogy a munkáltató prémiumot, jutalmat vagy 13. havi fizetést is ad.

Ezekre mind mondhatjuk azt, hogy ennyi a „keresetünk”, pedig a felsorolás alapján is nyilvánvaló, hogy az alapbér nem egyenlő a keresettel, az utóbbi ugyanis attól függ, milyen bérelemek jönnek hozzá – ha jönnek –, illetve milyen gyakran. Elképzelhető, hogy valakinek az alapbére még átlag alatti, ám a kiegészítő bérelemekkel átlag felettivé válik a keresete.

A KSH módszertani útmutatója szerint a bruttó átlagkeresetben benne van a bruttó alapbér és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek is, így a bérpótlék, a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom, a 13. havi fizetés összege is. Ha tehát valaki csak alapbért kap minden hónapban, akkor azt fogja tapasztalni, hogy az ő keresete (ami az esetében egyenlő az alapbérével) kevesebb lehet, mint a statisztikában megjelenő bruttó átlagkereset – még akkor is, ha az alapbér szintjén átlagosnak mondható a fizetése.

Adódik a kérdés, mégis mennyivel több átlagban a bruttó átlagkereset, mint az alapbér?

Valamennyire kideríthető ez is a KSH statisztikáiból. Megkeresésünkre a statisztikai hivatal azt írta, alapbér-statisztikájuk jelenleg csak az októberi hónapról van, az is csak a 2019 és 2023 közötti időszakból. Összehasonlítva ezt az alapbér-statisztikát az októberi átlagkereseti adatokkal, az derült ki, hogy

64–91 ezer forinttal volt magasabb az átlagkereset az alapbérnél, arányaiban pedig pedig az átlagos bruttó alapbér a bruttó átlagkereset 82–86 százalékát tette ki.

Ezt az öt évet tekintve átlagban az átlagkeresetnek a 83,3 százaléka volt az alapbér.

Ezt alapul véve, és mellé helyezve a legfrissebb kereseti statisztikát (amely szerint a bruttó átlagkereset januárban 668 100 forint volt), nagyjából most a

bruttó 556,5 ezer forintos alapbér tekinthető az átlagnak.

De hogy mennyi lehet az alapbér medián értéke (vagyis az az összeg, amelynél az emberek fele többet, a másik felük kevesebbet kap), azt nem tudni.

Az alapbér egyébként nem ugyanolyan ütemben nőtt ebben az öt évben, október hónapokban, mint az átlagkereset, kivéve 2020-at (2019 októberéhez képest), amikor egyformán növekedtek. Az átlagkereset növekedése egyedül 2022-ben volt magasabb – 2,1 százalékkal – a 2021. októberi adathoz képest. A másik két évben viszont az alapbér emelkedett jobban, 2021-ben 1,7 százalékkal, még 2023-ban kiemelkedően, 5 százalékkal haladta meg az éves alapbér-növekedés az átlagkereset-emelkedést. Összességében öt év alatt a bruttó alapbér 61,2 százalékkal emelkedett, míg a bruttó átlagkereset ennél szerényebb mértékben, 54,6 százalékkal.

Ezek után érdemes összevetni az alapbérek és az átlagkeresetek növekedését az októberi inflációs adatokkal is – az derült ki, hogy csak 2022 októberében volt reálérték-csökkenés, de akkor az alapbérnél és az átlagkeresetnél is (mivel az infláció 21,1 százalékos volt).

Elérhetők még októberi ágazati adatok is az alapbérről, amelyek jelentős különbségeket mutatnak. 2023-ban például, amikor

• az átlagos bruttó alapbér 484 840 forint volt,
• a bruttó minimálbér pedig 232 ezer forint,
• átlagosan a legkisebb alapbért – 248 767 forintot – a szociális ellátásban dolgozók kapták. Nem sokkal többet, mint a minimálbér, és alig több, mint a felét, mint az átlag.
• A legtöbbet pedig – bruttó 872 546 forint alapbért – az információ és kommunikáció szakágban dolgozók vihették haza átlagban.

A legmagasabb alapbérű ágazatban tehát az átlag 1,8 szorosát, a legalacsonyabb ágazati alapbér 3,5-szeresét keresték. Az ágazati táblázat is segíthet abban, hogy ki-ki megnézze, az ő alapbére milyennek számít.

A KSH-nak vannak még adatai arról is, hogy (szintén októberben) mennyit tettek ki az egyes években átlagban az alapbérre rakódó különböző pótlékok. Ezekből az adatokból már ki lehet számolni azt is, hogy mennyi jutalom, prémium, 13.havi bér, stb. címen kifizetett jövedelem jött még hozzá átlagban az alapbérhez.

Mint az ábrán látszik, a pótlékok jelentik a kisebb részt az alapbér feletti egyéb bérelemek közül – átlagban az alapbér 6,4–6,9 százalékát teszik ki pluszban. A jutalom, prémium, 13.havi bér, stb. ennél jóval többet tehet hozzá az alapbérhez, 9,5–15,1 százaléknyit az októberi adatok alapján. Összességében: ha valaki pótlékokat és jutalmakat is kapott, akkor átlagban a bruttó alapbére 16,4–21,8 százalékával lehetett magasabb az elmúlt években a bruttó átlagkeresete.

Átlagban az összes pótlék bruttó 35 ezer forint felett volt 2023 októberében, de jelentős eltérések adódtak az ágazatok szerint is – volt, ahol a pótlékok csak 11 ezer forintot tettek ki (építőipar, közigazgatás), a másik véglet pedig a villamos energia, gáz- és gőzellátás volt, 104 ezer forinttal. Ezek az értékek voltak érvényesek akkor, ha mindenkit belevettek a statisztikába, azokat is, akik nem kaptak pótlékokat.

Ha viszont azt nézzük, hogy azok körében mekkorák voltak a pótlékok, akik ténylegesen kaptak, jóval magasabb az átlag (186 ezer forint feletti 2023 októberében). Ekkor a legkisebb pótlék a szálláshely-vendéglátás szolgáltatásban mutatkozott (90 ezer forintnyi), a legmagasabb pedig (havi 314 ezer forint) ugyancsak a villamos energia, gáz- és gőzellátásban volt.

The post Miért érezheti azt, hogy a fizetése meg sem közelíti a hivatalos átlagkeresetet? first appeared on 24.hu.