Bő két héttel azután, hogy véget ért az olimpia, a Ferencváros leigazolta a Párizsban 10 kilométeres nyílt vízi úszásban harmadik helyet szerző Betlehem Dávidot, aki a bronzérme előtt pár nappal a medencében is óriásit domborított: 1500 méteren elképesztő országos csúccsal (14:40,91) végzett a 4. helyen. A 20 éves úszóban a koránál fogva óriási a potenciál, ha minden jól alakul, még legalább két olimpián állhat rajthoz.
ebben segítette a klubot, hogy olimpiai bajnokunk feleségét a munkája a fővároshoz köti.
Négy nappal Rasovszky érkezése után az idei dohai vb-n 100 gyorson történelmi bronzérmet szerző, a párizsi olimpián az ezüstéremről két, a bronzról egy századdal lecsúszó Németh Nándort is leigazolta a Ferencváros, majd azt is bejelentették, hogy a sprinter mesteredzője, Plagányi Zsolt, valamint a 2022-es Európa-bajnokságon 200 méteres hátúszásban ezüstérmes Kovács Benedek is a Fradiban folytatja.
Rasovszky és Betlehem egyaránt a mára – nyugodtan mondhatjuk – világhírűvé váló hosszútávúszó műhelyt, a veszprémi Balaton Úszó Klubbot cserélte fel a fővárosira. Azt az egyesületet hagyták el, ahol a szintén gyors- és hosszútávúszó Sárkány Zalánnal és Kalmár Ákossal az elmúlt években egymás hátán felkapaszkodva értek el egyre fényesebb eredményeket. Plagányi, Németh és Kovács pedig a BVSC uszodáját cseréli a Fradiéra.
Varga Jennifer / 24.hu Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid a párizsi olimpián szerzett érmeikkel.
Nem új keletű, hogy a fővárosi klubok sorban állak a potenciális olimpiai éremesélyesek kegyeiért. Az UTE már Párizs előtt nagyot húzott azzal, hogy 2024 februárjában győztesként jött ki abból az óriási versenyfutásból, amely a Spanyolországban született, a magyar sportrendszerben egy másodpercet sem készülő Márton ikrekért (a Párizsban taekwondóban olimpiai bajnok Márton Viviana és a 2023-as világbajnok Márton Luana) folyt a fővárosi klubok között.
A lányoknak az MTK, a Honvéd és a Fradi is ajánlatot tett. A 18 éves Márton ikrek édesapja, Márton Zsolt a 24.hu-nak adott interjúban azt is elárulta, a Fradi még azt is felajánlotta, hogy „csinálunk egy szakosztályt a lányoknak.”
Mohos Márton / 24.hu Márton Zsolt, Márton Luana és Márton Viviana
A Fradinak egyébként a „semmiből szakosztályalapításban” van gyakorlata. 2019 februárjában, az első magyar téli olimpiai aranyérem megnyerése után szinte a komplett MTK-s rövidpályás gyorskorcsolya-szakosztály zöld-fehérbe öltözött. A zuhanyhíradó szerint az FTC akkoriban azt használta ki, hogy a kék-fehér klubvezetés anyagiak (értsd fizetés és egyéb szolgáltatások) terén a sporttörténelmi siker ellenére nem nagyon akarta felülírni azt az összeget, ami a Liu testvérek szerződésében még nem olimpiai bajnokként szerepelt.
Mindebből világosan kiolvasható, hogy a legnagyobb fővárosi egyesületek a lehetőségeikhez mérten egymást felüllicitálva versenyeznek az olimpikonokért. Olyannyira, hogy az sem gond, ha addig az adott sportágat korábban csak hírből ismerték.
A másik logikus következtetés, hogy ezek szerint
De miért?
A Párizsba utazó 173 magyar sportoló közül az FTC adta a legtöbbet (22-t), ennek ellenére nem kerül a klub sikertörténetei közé a 2024-es olimpia. A zöld-fehérek pontokat ugyan gyűjtöttek (a férfi pólósok 4. és a női pólósok 5. helyében vállaltak szerepet fradisták, továbbá a honosított birkózó, Muszukajev Iszmail és a nyílt vízi úszó Fábián Bettina is 5. helyen végzett, míg a női kézilabdázók 6. helyéből több Fradi-játékos kivette a részét), ám érem nélkül érkeztek haza. Így az olimpia kluberedményességi rangsorában az első Honvéd, a második UTE, a harmadik BVSC és a negyedik Balaton ÚK mögött „csak” az ötödik helyen végzett az FTC. Ez azért adott okot a homlokráncolásra a Népligetben.
Különösen, ha tudjuk, hogy 2021-ben Tokióban a Ferencváros a második helyen zárt, így ennek a remek eredménynek is köszönhetően a mögöttünk hagyott olimpiai ciklusban a Népligetben hasították ki a legnagyobb szeletet a Kiemelt Fővárosi Sportegyesületek támogatásának (KFST) keretösszegéből. A KFST két célzott tételből áll: létesítményüzemeltetési és sportszakmai támogatásból.
A párizsi kluberedményességi rangsorban az előkelő negyedik helyen végző Balaton Úszó Klub azért „kakukktojás”, mert úgy hozott haza egy aranyat, egy bronzot és egy negyedik helyet, hogy mivel veszprémi illetőségű, értelemszerűen nem részesül a kiemelt fővárosi egyesületeknek járó támogatásból, de az egyes kiemelt vidéki sportszervezetek 2021–2026-ra vonatkozó sportfejlesztési támogatásából sem kap juttatást, lévén nem multisportklub.
Az 1410/2021. kormányhatározat szerint ugyanis a vidéki sport háromszintű támogatási rendszerébe 24 olyan egyesület került bele, amelyik
minimum 14 szakosztállyal vagy minimum 1300 sportolóval,
legalább hét szakosztállyal és 750 sportolóval,
legalább öt szakosztállyal és 350 sportolóval rendelkezik.
A vidéki sportegyesületek szintenként 300–500 millió, 220–300 millió, valamint 28–220 millió forint támogatásban részesülhetnek évente.
A Balaton ÚK így egyik állami bőségszaru áldásait sem élvezhette, közvetlen államháztartási forrásból származó bevétele nincs, sosem volt. Az elmúlt három évben a veszprémi önkormányzat évente 24–26 millió, míg a Magyar Úszó Szövetség 10 millió forintnyi műhelytámogatásban részesítette különböző pályázati programokból – azon felül, hogy a MÚSZ a válogatott versenyzők külföldi versenyeinek és edzőtáborainak a több milliós költségét szintén állta.
Ha ebből a sarkított számszaki megközelítésből nézzük, úgy a Szokolai László által vezetett Balaton ÚK
A 24.hu kérdésekkel fordult a Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkárságához. Arra voltunk kíváncsiak, a tárca milyen elvek alapján osztja el az állami forrást az egyesületek között, mennyit nyom a latban például az olimpiai eredményesség. A minisztérium sajtóosztálya válaszában az közölte, hogy „a vidéki egyesületek esetében a kormányhatározat pontosan meghatározza a sávokat”, amelyek alapján megkapják az éves támogatást – lásd a 24 érintett klub éves keretösszegét a fenti táblázatban, illetve a 2024-re szóló tételes kimutatást itt.
Ugyanakkor „a kiemelt fővárosi sportegyesületek támogatói szempontból nem kerülnek rangsorolásra. Minden esetben a jogszabályban rögzített kritériumrendszer alapján kerül meghatározásra a támogatás mértéke.”
A fővárosi klubok esetében az állami forrás elosztásánál figyelembe veszik például az egyes egyesületek taglétszámát, az utánpótlás létszámát, az edzők és sportszakemberek számát, egyéb nemzetközi versenyeken (Európa-bajnokság, világbajnokság) elért eredményeiket is, de
az olimpiai teljesítmények külön súlyozással kerülnek beszámításra a végső értékelésekbe.
A minisztérium válaszában azt is közölte: azért nem tudnak arra a kérdésünkre válaszolni, hogy az egyes kiemelt fővárosi egyesületek állami támogatásának összege – „külön súlyozással” a párizsi olimpiai eredményességétől – milyen mértékben változik, nő vagy csökken majd 2025-től, mert „a párizsi olimpiai játékok részletes szakmai elemzése és értékelése még tart a szakszövetségek, köztestületek és további szereplők bevonásával.”
A minisztérium válaszából kiindulva Márton Viviana esetén keresztül próbáljuk meg érzékeltetni, mit jelent ez az egyetlen taekwondós aranyérem a sportági szakszövetség és az UTE számára.
Az például biztosan kijelenthető, hogy a 18 éves sportoló párizsi aranyérmének hála 2025-től a Magyar Taekwondo Szövetség a minisztérium ötszintű forráselosztási rendszerében a harmadikból felkerül a második körbe – de a lányokban rejlő hosszú távú potenciált látva akár az elsőbe is odaérhet.
Az UTE – mint „kiemelt fővárosi sportegyesület” – az elmúlt években szintén részesült állami támogatásban. Ez 2024-ben közel 1,6 milliárd forintot tett ki. A klub párizsi sikereinek – az öttusázó Gulyás Michelle és Márton Viviana aranyainak, a kajakos Tótka Sándor és Nádas Bence ezüstérmének, valamint a további pontszerző helyeknek – köszönhetően az állami forrásuk sportszakmai címke alatt érkező része 2025-től várhatóan jelentősen, százmilliókban mérhető módon lesz magasabb. Az már csak hab tortán, hogy még a taekwondo szövetség megnövekedett állami támogatásából is nagyságrenddel jelentősebb tagszervezeti, azaz szakosztályi támogatás csorog majd le az UTE klubkasszájába, mint eddig.
Varga Jennifer / 24.hu Gulyás Michelle
Mivel „az olimpiai teljesítmények külön súlyozással kerülnek beszámításra” a Párizsban érmet sem szerző Fradinak 2025-től alighanem szintén jelentős összeggel csökkenhet az idén még 2,45 milliárdos éves támogatása.
Eközben a Balaton ÚK-nak várhatóan se több, se kevesebb működési támogatása nem lesz attól, hogy hosszú évek alatt kineveltek egy-egy olimpiai arany- és bronzérmest, úgy pláne nem, hogy Rasovszky és Betlehem 2025-től a Fradinak termel. Így aztán hiába úsznak Veszprémben még tehetséges ifjak, a klubjuknak fizetések és egyéb juttatások terén továbbra sem lesz sansza versenyre kelni egy-egy fővárosi egyesülettel.
A Fradinak tehát – a sportolói egyéni érdekek mellett – azért volt érdemes elcsábítania az eddigi klubjaiktól Betlehem Dávidot, Rasovszky Kristófot, Németh Nándort, Kovács Benedeket és Plagányi Zsolt edzőt, mert a 2025-től kezdődő időszakban hozott Európa- és világbajnoki, pláne a 2028-as olimpián remélt érmeik segítik majd kitölteni a 2024-ben keletkezett űrt.
The post Miért rabolta el a Fradi világklasszis úszók sorát más kluboktól? first appeared on 24.hu.
