A grönlandiak még a dánokhoz sem akarnak tartozni, nemhogy az Egyesült Államokhoz: a függetlenségi törekvésük valós, de tisztában vannak a korlátokkal és a realitásokkal is, azzal, hogy ez nem mostanában lesz.

Erről beszélt a 24.hu-nak Till Anilla, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza, aki 2024 őszén egy kutatói csereprogram keretében utazhatott ki a világ legnagyobb szigetére.

A doktori disszertációját a sarkvidéki fenntarthatósági kommunikációból író 30 éves magyar kutató még azelőtt járt a jég és a hó birodalmában, hogy arra Donald Trump újból szemet vetett volna, és ezzel belpolitikai káoszt okozzon Dániában, ugyanakkor az ott töltött egy hónapja alatt a helyiekkel folytatott beszélgetései és interjúi nyomán betekinthetett a grönlandiak – Magyarországról nézve – meglehetősen különleges életmódjába.

Grönland sok ezer éve lakott, a társadalom 90 százalékát jelenleg is az őslakos inuitok adják, és mindössze a maradék tíz százalék dán vagy más állampolgárságú lakos. A sziget északi részén kizárólag kutatás folyik, mivel az ország 80 százalékát jégtakaró borítja, jellemzően csak a partvidékek lakottak. Összesen 13 nagyobb város van Grönlandon, ezek mellett akad néhány kisebb település is, ahol pár százan vagy csak pár tucatnyian laknak.

A szigeten rendkívül büszkék a népességnövekedésre. A reptéri újságban olvastam egy jegyzetet arról, hogy a fővárosban, Nuukban történelmi mérföldkőhöz közelítenek: már csak 85 új lakos kell ahhoz, hogy 20 ezren legyenek. Szintén leírták, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint Grönlandon 56 866-an élnek életvitelszerűen, ami 131-gyel több, mint egy évvel korábban. Ezt úgy értékelték, hogy a dolgok jó irányba mennek

– mesélte Anilla, akit január elején már Alaszkában értünk utol.

Martin Zwick / REDA / Universal Images Group / Getty Images Nuuk, Grönland fővárosa.

Kint élő magyarokról nem tud. Egy német-magyar, de magát inkább németnek valló lány mesélte neki, hogy élt pár éve Grönlandon egy magyar fogorvos. A sajátján kívül egy hónap alatt mindössze egyszer hallott magyar hangot, még a kiérkezéskor a repülőtéren.

Nem akarnak második Izland lenni

Az emberek régen a hely adottságai miatt nem meglepő módon halászattal vagy vadászattal foglalkoztak, de a modernizáció és a globalizáció ide is elért, ami nagyban befolyásolta a grönlandiak életét.

Egyre többen foglalkoznak a turizmussal, hiszen Grönland a teljesség igénye nélkül a sarki fénnyel, a jéghegyekkel és a kutyaszánozás adta lehetőséggel különleges desztináció, a tavaly átadott nuuki repülőtér pedig fel is lendítheti az ide utazó külföldiek számát. Igaz, itt még meglehetősen nomádok voltak a körülmények, amikor Anilláék ott jártak, a boltoknak csak a helye volt meg, a személyzet pedig az asztalokra készített ki az utasoknak reggelit a váróteremben, vagyis ott semmit nem lehetett vásárolni.

The post „Minden családnak van ismerőse, aki öngyilkos lett” – Grönland egy magyar doktorandusz szemével first appeared on 24.hu.