Amennyiben a szervezetünkben a szokásosnál kevesebb a vörösvértestek száma, akkor vérszegénység is kialakulhat. Ilyenkor kevesebb oxigén is kering a szervezetben, ami olyan tüneteket és „mellékhatásokat” is okozhat, mint állandó fáradtság, gyengeség, izomgyengeség, agyi köd és hangulatingadozások.
A hemoglobin egy vasban bővelkedő fehérje, emiatt is lesz vörös színe a vérnek. A hemoglobin egyik kiemelt feladata, hogy oxigént juttasson a tüdőből más létfontosságú szervekhez. Amennyiben vérszegénység alakul ki nálunk, nem lesz elegendő oxigén a szervezetünkben, és ennek köszönhetően leszünk bágyadtak és fáradtak.
A vörösvértestek tehát olyan hemoglobint tartalmaznak, amelynek kulcsszerepe van a jó immunitás fenntartásában és ezáltal a fertőzések és a betegségek elleni küzdelemben.
Amennyiben nincs elegendő oxigént szállító vörösvértest a szervezetben, úgy sokkal kevesebb oxigén jut az agyba, a szövetekbe, a sejtekbe és az izmokba is. Ennek több oka is lehet, például a vashiány, a nem elegendő alvás, a stressz. Milyen tünetekkel kell számolnunk, ha vérszegények vagyunk? Például ilyen a fáradtság, a sápadt arcbőr, a gyengeség, a légszomj, a légzési nehézség, az állóképesség csökkenése, a kognitív nehézségek, a mellkasi fájdalom, a szédülés, a gyakori fejfájás, a hideg kezek és lábak.
Kiknél nagy a kockázata a vérszegénység kialakulásának? Elsősorban azoknál a személyeknél, akiknek a szervezetében nincs elegendő vas vagy B12-vitamin. A kockázati csoportba tartoznak az idősek, azok, akik candida gomba által fertőzöttek, az autoimmun betegek, azok, akik valamilyen emésztési betegségben szenvednek, de a betegség örökölhető is.
A vérszegénység ellen mi magunk is sokat tehetünk. Az egyik remek megoldás, ha megfelelő táplálékokkal látjuk el a lépünket, ugyanis a lép is sokat tesz a vörösvértestek termeléséért. Amennyiben a lép nem egészséges, úgy vérszegénység is kialakulhat. A vörösvértestek létrejöttében nagy szerepet játszanak a zöld leveles zöldségek, mint a spenót vagy a cékla.
Kulcsfontosságú, hogy vasban gazdag táplálékokat is fogyasszunk, például sok vasat tartalmaz a máj (csirke-, marha-) a spenót, a kelkáposzta és a cékla is.
Lényeges az is, hogy csökkentsük a stresszt, hiszen ez a lépet és a májat is könnyedén kimeríti, így ezek a szerveink nem tudják maximálisan ellátni a feladataikat. Az egyik legjobb gyógynövény a kortizolszint csökkentésére nem más, mint egy adaptogén gyógynövény, a ginszeng.
Ha szükséges, kiegészítőket is szedhetünk, például vasat vagy B-vitamin-komplexet.
Néhány zöldség, gyümölcs és egyéb is segíthet a vérszegénység leküzdésében. Ilyen például a cékla, amely gazdag vasban, rézben, foszforban, magnéziumban, illetve B-vitaminokban és C-vitaminban. A céklában található tápanyagok gazdagsága serkenti a vörösvértestek termelését a szervezetben, és javítja a hemoglobinszintet. Akár mindennap is készíthetünk egy turmixitalt egy cékla és fél citrom keverékéből. A citrom ugyanis C-vitamint tartalmaz, amely fokozza a vas felszívódását. A szezámmag tele van vassal, rézzel, cinkkel, szelénnel, B6-vitaminnal, foláttal és E-vitaminnal. A fekete szezámmag javítja a hemoglobinszintet, és elősegíti a vas felszívódását. A sötétzöld leveles zöldségek, mint a spenót, a kelkáposzta, a mángold és a brokkoli szintén segítenek a vasszint növelésében, illetve a vérszegénység leküzdésében.
Az aszalt szilva és az olajbogyó szintén magas vastartalommal bírnak csakúgy, mint a tökmag.
