Európai összehasonlításban is látványosan romlott a szegénységi kockázatnak kitett magyarok helyzete. Sokan nem jutnak rendszeresen hús- vagy halfélékhez Magyarországon.
Nehéz lesz elfelejteni a pillanatokat, amikor a kormány végső kétségbeesésében az árstopok és mennyiségi korlátozások eszközéhez nyúlt az alapvető élelmiszereknél, hogy valamelyest fékezni tudja az inflációt. A 2021 és 2023 között életben tartott lépések eredménye vitatható volt: azok az élelmiszerek, amik árstop alá kerültek, gyorsan elfogytak, a helyettesítő termékek ára viszont drasztikusan emelkedett.
Hiába győzte le azonban 2023 végére – legalábbis papíron, és a bázishatás jelenségét szendén elhallgatva – a kormány a kétjegyű inflációt, a statisztikák szerint az elmúlt időszak során azok, akiknek eddig is nehezen ment, rendkívül rossz helyzetbe kerültek. És bizony rajtuk még a július elsejéig hivatalosan életben tartott kötelező élelmiszerár-akciózás sem segített.
Az Eurostat nemrég megjelent adatai alapján Magyarországon a szegénység kockázatának kitett lakosság nagyjából 1,75 millió főt számlál. Ez az uniós-s átlaghoz képest nem olyan rossz, majdnem ugyanennyien kerülnek ebbe a kategóriába Ausztriában is.
Csakhogy az ördög a részletekben, vagyis a módszertanban lakozik. A szegénységi kockázatot a nemzeti medián jövedelem alapján számolják ki, aki a medián jövedelem 60 százalékát nem éri el, azt már a szegénységi kockázat fenyegeti. Ez Magyarországon mintegy 200 ezer forint, Ausztriában viszont jóval magasabbak a bérek, ott ez a 60 százalék forintra számolva bőven félmillió forint fölött van.
Azt, hogy ez a pénz mire elég, jól jelzi ez a másik adat, amit az Eurostat külön számol: megengedheti-e magának a szegénységi kockázati csoportba sorolt egyén, hogy minden második nap olyan ételt egyen, amiben hús, hal, vagy azt helyettesítő vegetáriánus alternatíva van. (Fent a 2022-es, alább a tavalyi adtok láthatók ez alapján.)
Itt pedig már látványosan kirajzolódik a szegénységi kockázat és szegénységi kockázat közötti különbség:
Magyarországon az ide sorolt emberek 44,9 százaléka nem engedheti meg magának, hogy minden második nap megfelelően tápláló ételt egyen. Ausztriában ez 15 százalék.
Magyarország az Unióban a második legrosszabb adatokat produkálja ezen a téren, és csak egy hajszállal marad le Szlovákiától, ahol ez az arány 45,7 százalék. A visszaesés mértékét ráadásul az is jól szemlélteti, hogy egy évvel korábban Magyarország még csak a negyedik volt a sorban a maga közel 30 százalékával, ehhez képest Bulgária, Románia, Szlovákia és Görögország is rosszabb adatokat produkált. Idénre ez a mezőny alaposan felborult, Bulgária, Románia és Görögország is jobban áll már, mint Magyarország.
Tehát statisztikailag ugyan az osztrák adatokhoz közeledik a magyar a szegénységi kockázatot tekintve, a valóságban sokkal rosszabb a helyzet.
The post Mutatjuk, mi történt a szegénységi kockázatnak kitett magyarokkal, miközben a kormány az infláció letörésén dolgozott appeared first on Forbes.hu.
