Ha növényt keresünk a kertbe, az erkélyre vagy akár a lakásba, és végigjárjuk a kertészeteket, előbb-utóbb biztosan megakad a szemünk a pozsgásokon. Nem véletlenül: ezek a különleges megjelenésű növények egyszerre mutatósak, változatosak és meglepően igénytelenek.

A pozsgások szinte mindenféle formában és színben elérhetők. Nagy előnyük, hogy a kezdő vagy feledékeny kertészekkel is elnézőek. Nem igényelnek állandó öntözést, kevés tápanyaggal is beérik, és a szárazabb időszakokat is jól viselik. Éppen ezért a pozsgások jó választást jelentenek azoknak is, akik látványos, de kevés gondozást igénylő növényt keresnek.

Gondozásuk

A pozsgások leveleikben, szárukban vagy törzsükben képesek vizet raktározni. Ennek köszönhetően jól alkalmazkodnak a száraz, csapadékszegény körülményekhez, és hosszabb ideig is kibírják öntözés nélkül.

Általában lassan fejlődnek, kevés tápanyagot igényelnek, gyökérzetük pedig viszonylag kis helyen elfér. Emiatt nemcsak kertbe, sziklakertbe vagy balkonládába ültethetők, hanem cserepes növényként is jól tarthatók. Változatos formájuk, színük és textúrájuk miatt dísznövényként is kedveltek.

A pozsgások gondozásánál a legfontosabb a megfelelő fény, a jó vízelvezetésű talaj és a mértékletes öntözés. A legtöbb faj napos, világos helyen fejlődik a legszebben, ideális esetben napi több órányi közvetlen vagy szűrt napfény mellett.

Gyakori tévhit, hogy a pozsgások nem szeretik a vizet. Valójában nem a sok víz a gond, hanem a pangó nedvesség. Eredeti élőhelyükön általában kevés csapadékhoz jutnak, ezért alkalmazkodtak a szárazabb körülményekhez, de megfelelő ültetőközegben a bőségesebb esőt is jól viselhetik. Éppen ezért talajuk legyen laza, porózus, hogy a víz gyorsan el tudjon folyni a gyökereik körül, és ne álljon meg tartósan a növény alatt. A sóderes, homokos, levegős szerkezetű talaj ezért különösen kedvező számukra.

A pangó víz a legnagyobb ellenségük, könnyen gyökérrothadást okozhat.

A növekedési és virágzási időszakban több nedvességre lehet szükségük, télen viszont, amikor nyugalmi állapotba kerülnek, csak ritkán vagy egyáltalán nem kell öntözni őket.

A legtöbb pozsgás nem fagytűrő, az 5 fok alatti hőmérséklet árthat nekik, ezért a hideg hónapokban teleltetésre szorulhatnak. Ilyenkor világos, hűvös, nagyjából 10–15 Celsius-fokos helyen érdemes tartani őket. Megfelelő körülmények között a pozsgások kevés gondozással is hosszú ideig dekoratívak maradnak.

Legismertebb pozsgások:

7 fotó

Tűző nap és rossz talajviszonyok? Tökéletes megoldás a sziklakert

A sziklakert olyan kert vagy elkülönített kertrész, amiben a kövek és a növények együtt alkotnak rendezett, mégis természetes hatású kompozíciót. Kialakítása rendszerint a hegyvidéki, sziklás vagy száraz élőhelyek hangulatát idézi.

A sziklakert leggyakrabban napos területen kap helyet. A növényeket a kövek közötti résekbe, kavicsos, laza szerkezetű és jó vízáteresztő képességű talajba ültetik. Elsősorban alacsony növekedésű, szárazságtűrő évelők, talajtakarók, pozsgások, díszfüvek és törpe örökzöldek alkalmasak erre a célra.

A megfelelően megtervezett sziklakert nemcsak látványos, hanem a kert nehezebben hasznosítható részeinek kialakítására is alkalmas lehet. Jól alkalmazható lejtőkön, terepszintkülönbségeknél, támfalak mellett, valamint olyan területeken, ahol egy kiemelkedő alapot vagy kevésbé esztétikus kertrészletet kell eltakarni.

A sziklakert előnyei

A kövek durvább felülete és a növények változatos formája, színe közötti kontraszt különleges megjelenést ad a kertnek. Többféleképpen kialakítható, a különböző időpontokban virágzó növények megfelelő kiválasztásával pedig a sziklakert tavasztól őszig változatos képet mutathat.

A sziklakerti növények jelentős része jól alkalmazkodik a szárazabb körülményekhez és a tápanyagban szegényebb talajhoz. Megfelelő termőhelyen ezért általában kevesebb öntözést és tápanyag-utánpótlást igényelnek, mint számos más kerti növény.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sziklakert teljesen gondozásmentes. Időnként szükség lehet gyomlálásra, a túlnőtt növények visszavágására, pótlására, valamint a kavicsos felület és a kövek rendezésére.

Pozsgások a sziklakertben

A pozsgás növények jól alkalmazhatók sziklakertben, mivel többségük szárazságtűrő, napfénykedvelő, és megfelelő vízelvezetés mellett a nyári hőséget is jól viseli. Húsos leveleikben vizet raktároznak, ezért hosszabb száraz időszakokat is képesek átvészelni.

A leggyakrabban ültetett pozsgások közé tartoznak a kövirózsák és a különböző varjúhájfajok. Alacsony növekedésüknek és terjedő habitusuknak köszönhetően talajtakaróként is jól használhatók, miközben a kövek közötti réseket és a kisebb felületeket is hatékonyan benövik.

A növények kiválasztásakor figyelembe kell venni a terület fényviszonyait, a talaj kémhatását, nedvességtartalmát és a növények várható méretét. Bár ültetéskor a sziklakert ritkásnak tűnhet, a túl sűrű telepítés néhány éven belül zsúfoltságot okozhat. A jól megtervezett és szakszerűen kialakított sziklakert ugyan kezdetben jelentősebb munkát igényel, később azonban tartós és viszonylag könnyen fenntartható dísze lehet a kertnek.

Korábban megmutattunk páfrányritkaságokat egy gigantikus miskolci sziklakertben, és bemutattuk a dohánygyökeret, ami tökéletes sziklakertbe, mert jól tűri a hőséget, a szárazságot és késő őszig pompázik.

Kapcsolódó

A sziklakert építésének aranyszabályai

A sziklakert építés alapvetően nem egy különösebb hobbikertészeti kihívás, persze vannak fokozatok.

The post Napos és száraz a kert? A pozsgások és a sziklakert lehet az ideális megoldás first appeared on Sokszínű vidék.