Január 16-án a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést, ami megnyitotta a kaput az egyesült arab emírségekbeli ingatlanfejlesztők egyik legfontosabbja, az Eagle Hills előtt, hogy 12 milliárd euróból, azaz közel 5000 milliárd forintból felépíthesse az elmúlt években mini-Dubajként elhíresült városnegyedet, amiről most kiderült: a Grand Budapest nevet kapja.

Az állam Rákosrendező területéből egy 85 hektáros, a vasúti üzemhez már nem használt földdarabot adott át a Mohamed Alabbar által irányított óriáscégnek, ami mindössze nettó 50,9 milliárd forintot (áfával együtt is csak 64,6 milliárdot) fizet érte, ráadásul három részletben: az első összeget, 12,7 milliárd forintot néhány napon belül utalnia kell, a másodikat akkor, ha az állam minden olyan akadályt megszüntet, ami a fejlesztés kézzelfogható részének megkezdése előtt áll, így kiemelt projektté nyilvánítja a beruházást, majd az építési szabályozást úgy módosítja, hogy a Rákos-pataktól északra 45, attól délre pedig 65 méteres beépítési korlátokat a jövőben elkészülő építészeti tervcsomagban szereplő maximális magasságig tágítja.

A harmadik részlet (inflációval növelt összegű) kifizetése akár 2039 márciusáig is várathat magára, mivel az állam vállalta, hogy egy 800 millió eurós keretből (ez most 329 milliárd forintot jelent) számtalan közcélú beruházást végigvisz – ezek listája jórészt megegyezik azzal, amit a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., a főváros, illetve számos közlekedés- és városfejlesztési szakember szorgalmazott, így a szerződés szerint

új közúti felüljáró születne a Szegedi útnál;
kerékpár- és gyalogutakat építenek;
fejlesztenék, modernizálnák a környező vasúti infrastruktúrát;
meghosszabbítanák az 1896 óta működő kisföldalattit;
befednék a területen átfutó vasúti síneket, hogy azon körülbelül 30 hektárnyi park születhessen;
gyorsvasutat hoznának létre, ami 2030-ban a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérig szállítaná az utasokat.

Ezek – amint fentebb is írtuk – több mint hatszor többe kerülnének annál az összegnél, amiért az állam túladott az évtizedek óta fejlesztésre váró Rákosrendezőn, ugyanakkor valódi megoldásokat nem feltétlenül adnak a közlekedésszervezési problémákra.

MNV Zrt.

A lassan százharminc éves, műemléki védettségű első hazai metróvonal a mai járatsűrűséggel, peronhosszokkal, illetve ugyanekkora járművekkel az új negyedbe települőknek vagy az oda tartóknak csak kis részét lesz képes szállítani. A föld alá vitt vasúti vágányok, valamint az azok tetejére kerülő park ötlete sem ideális, hiszen a beruházó ezekkel a tipikusan vékonyabb termőréteggel megvalósuló, nagyméretű fáknak évtizedek múlva is otthont adni képtelen zöldterületekkel könnyedén tudja abszolválni az előírt zöldarányt. A teljes területre nézve ez már pusztán a parkkal bőséggel meglenne, ugyanis a harminc hektáros becslés máris 35 százalékot jelentene a táblázat megfelelő rubrikájában.

MNV Zrt.

Az Eagle Hills a szerződés szerint elvégezné a korábban vasúti célra használt terület kármentesítését, valamint az ott lévő hulladékok – így az 1999 végén leégett Budapest Sportcsarnok bontásából származó 175 ezer tonna építési törmelék –, elszállítását, amit korábban a MÁV magára vállalt ugyan, de csak a szolgálati lakásokban élők kilakoltatásáig jutott, majd bejelentette, hogy nincs pénze a feladatra.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő oldalán elérhető szerződés, illetve mellékletei szerint az állam arra törekszik, hogy a terület egy részén – Lázár János hétfői ígéretével szembemenve – 250–500 méteres magasságú felhőkarcoló is születhessen, messze túlszárnyalva a száz éve fel-felbukkanó budapesti toronyház-vitát lezáró, 2022 decemberében átadott, 143 méter magas lágymányosi Mol Campust. A magassági korlátok mellett más téren is szükség lesz a változtatásra, hiszen a szerződés alapján a beépítettség aránya a talajszint felett, illetve alatt egyaránt 90 (egyes esetekben pedig 100) százalékos lehet, így ha okosan szabdalják darabokra a rendelkezésre álló építési területeket, akkor sem a méretes mélygarázsok építésének, sem a zöldterületek minimalizálásának nincs akadálya, főleg, hogy az utóbbiak részben akár úgynevezett zöldtetőkkel is kiválthatók.

A főváros, illetve a kerület évek óta tiltakozik a koncepció ellen, de ezek a hangok nem hatották meg a kormányt, amely semmiféle érdemi kommunikációt nem folytatott az érdekeltekkel. Bár Lázár azt ígéri, hogy ez a jövőben megváltozik, és csak az épül meg, ami Budapest, valamint az érintett XIII. és XIV. kerület számára is elfogadható, arra nem látszik sok esély, hogy a legfontosabb ügyekben konszenzus születne.

The post Néhány éven belül megépülhet a mini-Dubaj, de a fővárosnak ettől nem lesz jobb first appeared on 24.hu.