Jeleztük a minisztériumnak, hogy lapunk információi szerint a vállalkozások jó része csak a kamara decemberi leveléből értesült az új kötelezettségről, ami azt jelenti, hogy mintegy 120 ezer biztosítást kell megkötni néhány hét alatt, majd öt nap alatt regisztráltatni az új szerződéseket a kamaránál. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) aggódó elnöke, Németh László egy hete elmondta a 24.hu-nak, hogy a vállalkozók elsősorban a munkájukkal foglalkoznak, nem azt nézik, hogy mi jelenik meg a Magyar Közlönyben, és abból mi vonatkozhat rájuk.

ÉKM: Volt elég idő a felkészülésre

Az ÉKM lapunknak küldött válaszában azt emelte ki, hogy már 2024. október 1-jén hatályba léptek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításai, amelyek a magyar építészetről szóló törvény releváns rendelkezéseihez igazodva alapvető szabálymódosításokat vezetettek be az építésügy terén. E szabályok érintik az építési folyamat minden szereplőjét, így a tervezőket és a vállalkozó kivitelezőket is. Az új szabályok között található a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése.

Bár a felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok is hatályba léptek tavaly október 1-jével, ám éppen a megfelelő felkészülési idő biztosítása céljából alkalmazásukat a jogalkotó január 15-éig halasztotta.

A minisztérium tehát azzal számolt, hogy több mint három hónap elég lesz a vállalkozó kivitelezőknek a felelősségbiztosítás megkötéséhez.

Arra is kitértek válaszukban, hogy tavaly október 1-jén számos más rendelkezés is hatályba lépett, így a minisztérium szerint kevéssé valószínű, hogy sokan csak most értesültek a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettségről. Hangsúlyozták továbbá, hogy a tárca mind a jogszabály-módosítás kidolgozása során, mind a rendelkezések zökkenőmentes végrehajtása érdekében folyamatosan egyeztetett a szakmai kamarákkal és a magyar biztosítókat tömörítő érdekképviseleti szervezettel.

Az IPOSZ elnöke lapunknak azt mondta, ők is egyeztettek a kamarával, és ennek során felmerült egy esetleges határidő-hosszabbítás, illetve az is, hogy a kötelezettek körén is módosítani kellene. Erre a minisztérium nem utalt a lapunknak írt válaszában.

A vállalkozóknak ugyan teher, de a megrendelőknek előnyös

Jeleztük a tárcának azt is, hogy tudomásunk szerint számos problémát jelenthet az új kötelezettség az érintetteknek. Mint az IPOSZ elnöke jelezte lapunknak:

a mikrovállalkozások számára jelentős teher, hogy egy kalap alá vették a 100 millió forintos nettó jövedelem alatti vállalkozások felelősségbiztosítási kötelezettségét, így egyaránt 70–120 ezer forintos biztosítást kell kötnie annak, akinek 1 millió forint az évi forgalma, de annak is, akinek 100 millió.
Minden kivitelezőre vonatkozik a jogszabály egységesen, nem vették külön azokat, akik csak javítanak, karbantartanak, illetve kisebb munkákat végeznek.
Ha egy egyéni vállalkozó kivitelező, tervező és felelős műszaki vezető is, akkor elvileg több biztosítást kell kötnie, ami szintén jelentős teher.
A nettó vállalkozói jövedelem figyelembe vétele miatt rosszul járhatnak azok a vállalkozások, amelyeknél a tevékenység csak egy kisebb szelete (nem az egésze) építőipari munkavégzés

– írtuk cikkünkben Németh Lászlóra hivatkozva.

Erre a tárca azt írta: a fedezeti összegeket a jogszabály úgy határozza meg, hogy tekintettel legyen a különböző volumenű építőipari kivitelezéseket végző vállalkozások helyzetére. Öt kategóriát határoz meg a jogszabály. A 100 millió forintos alsó határ a jelen gazdasági körülmények között már nem számít túlzónak az ÉKM szerint, ha figyelembe vesszük egy építkezés költségeit. A felelősségbiztosítás kikötésének csak úgy van értelme, ha képes fedezetet nyújtani az épületben keletkezhető károk jelentős részére.

Adrián Zoltán / 24.hu

Ebből a szempontból nem az a meghatározó, hogy javítási-karbantartási munkákról vagy új épület építéséről van szó, mert az előbbivel is lehet nagy összegű kárt okozni – fejtették ki.

Elismerték, hogy a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége némi tehernövekedést valóban okoz a vállalkozó kivitelezőknek, ugyanakkor kiemelték: ez össze sem hasonlítható azzal az előnnyel, amit az jelent, hogy a keletkező károk egésze gyorsan megtérülhet, és az építtetőknek nem kell a hosszan elnyúló pereskedést kivárniuk.

Nem lesz határidő-hosszabbítás

Az október 1-jétől hatályba lépett rendeletben szerepelt, hogy az állami építkezéseken nem kell ilyen felelősségbiztosítást kötni – rákérdeztünk, hogy miért. Mint az ÉKM-től megtudtuk, az állami építkezéseken dolgozó tervezőknek és kivitelezőknek is kell felelősségbiztosítást kötniük, arról azonban külön jogszabály rendelkezik, így a tervezőknek, kivitelezőknek nem kell ugyanarra a munkára dupla biztosítást kötniük.

Végül érdeklődtünk, elképzelhető-e, hogy hosszabbítanak a január 15-ei határidőn, illetve finomítanak-e az előíráson? A minisztérium január 14-i válasza szerint a fentiekre tekintettel nem terveznek változtatni a január 15-ei határidőn. A jogszabály szerintük méltányos, három és fél hónapos felkészülési időt adott minden szereplőnek. Arra nem reagáltak, várható-e finomítás.

A kamara oldala időközben frissült, már elérhető, hogyan kell lépésről lépésre elektronikusan feltölteni a kötelező építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás dokumentumait ahhoz, hogy az érintettek továbbra is végezhessék a munkájukat.

The post Nem ad több haladékot a kormány az építőiparosoknak first appeared on 24.hu.