Az ország legnagyobb vegyi üzeme Bige Lászlóé, a Nitrogénművek 2023-as éve nagyot eső bevétel mellett azért is volt nehéz, mert komoly terhet jelentett a széndioxid-kvótára kirótt adó is. De hogy teljesített a milliárdos szolnoki gyára?
Leadta konszolidált, csoport szintű – az IFRS szabvány szerint készített – pénzügyi beszámolóit a Nitrogénművek Zrt. Az ország legnagyobb vegyi üzeme a pétfürdői műtrágyagyár, amely Bige László érdekeltsége (a Forbes legutóbbi kimutatása szerint a 12. leggazdagabb magyar).
Rossz év volt
Nagyot esett a bevétel, a megelőző évi 190 milliárd forintos forgalom után 2023-ban 134,5 milliárdos nettó árbevételt ért el a társaság. Ezzel együtt a profit is nagyot esett: 2022-ben még 32,7 milliárdos eredménnyel zárták az évet,
2023-ban viszont 22,6 milliárdos veszteségbe fordult a Nitrogénművek Zrt.
A magyar piacon az adatokból az látszik, hogy hiába esett be a műtrágya ára drasztikusan, mégis sokkal kevesebb fogyott belőle, nem csak éves alapon, de az elmúlt 10 év átlagához képest is. Tavaly év végére gyakorlatilag leállt a magyar műtrágyapiac.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) éves jelentése szerint a magyar piacon a műtrágya-forgalmazók 1,08 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2023-ban. Az értékesített mennyiség 18,8 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
A mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya nitrogén-, foszfor-, káliumhatóanyag-tartalma (2020–2023)
Az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva 2023-ban a teljes műtrágya-értékesítés volumene végfelhasználók felé 36 százalékkal csökkent, a nitrogén alapú műtrágyánál ez a szám 32 százalékos csökkenés.
A volumen mellett az árak is nagyot estek, éves alapon 23-53 százalék között volt a visszaesés. A Nitrogénművek szempontjából relatíve jó hír, hogy a legkisebb árváltozás a karbamid (–30 százalék) és az ammónium-nitrát (–23 százalék) esetében történt.
Néhány fontosabb műtrágya áfa nélküli átlagárának alakulása évenként (2020–2023)
A Nitrogénművek saját közlése szerint a belföldi műtrágyapiacon 60 százalékos a részesedésük (a leadott beszámolóikban nem bontották szét a bel- és külföldi bevételeket).
A magyar piac visszaesése magyarázza, hogy a forgalom, miért esett be. A környező országokban is vannak nagy gyárak, vagyis a külpiacon is nagy az árverseny.
Jött a kormányrendelet, így hatott az újabb különadó
A cégcsoportnak nagyon fájt a kormány új adója is.
Kvótapénz
Az ETS (EU Emissions Trading System) hatókörébe tartozó, jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végző létesítmények éves szinten meghatározott mennyiségű kvótával (másnéven kibocsátás-egységgel) rendelkeznek, mely adott mennyiségű CO2 kibocsátásra jogosítja fel őket „ingyenesen” – áll az RSM DTM tanácsadócég összefoglalójában.
A Nitrogénművek fő profilja – ahogy arra a neve is utal – a műtrágyagyártás, ezen belül a nitrogén hatóanyag-tartalmú termékek előállítása, ez a tevékenység jelentős kibocsátással jár. Az ETS lényege, hogy ha valaki kevesebbet bocsát ki, akkor kvótát adhat el más, nagy kibocsátónak, és fordítva: ha a kibocsátása az ingyenes keret feletti, akkor kvótát kell vennie. A rendszer lényege, hogy ezek az üzemek érdekeltek legyenek a zöld átállásban, de legalább is a kevesebb kibocsátásban.
A magyar kormány tavaly nyáron azonban felrúgta ezt a mechanizmust, és lényegében eltörölte az ingyenes keretet: az érintetteknek a teljes kibocsátásuk után adófizetési kötelezettségük keletkezik. Az új különadót rendeleti úton vezették be, a jogszabály egészen pontosan így fogalmaz:
Az adó megfizetésére a 2022. december 31-e után kezdődő adóévben azok a vállalatok kötelezettek, melyek esetén „a tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összekibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásegység-kiosztásban részesült, és a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásának éves átlaga meghaladta a 10 000 tonnát.”
A Nitrogénműveknek 2022-ben még 10,3 milliárdos bevételt realizált CO2-kvóták értékesítéséből, a különadó gyakorlatilag ezt teljesen lenullázta:
9,8 milliárdot fizettek be tavaly a kvótákra kirótt különadóként.
A cégcsoport korábban közölte, hogy a rendeletet az EU Bíróságán támadták meg, szerintük nagy esély van arra, hogy meg is nyerik azt a magyar állam ellen.
Bige László tavaly novemberben jelentette be, hogy a bezárja a péti gyárat, de estére már meg is gondolta magát. Már akkor is arról beszélt, a kvótaadó komoly teher, többek között a megemelkedett költségeket sem tudják miatt érvényesíteni az árakban.
Kötvényesek
A Nitrogénművek a dublini tőzsdére is leadta a beszámolóját az ír piacra bevezetett, 200 millió eurós kötvényei miatt. Ezekből (is) finanszírozta azokat a fejlesztéseit a magyar cégcsoport, ami a tavalyi csúcsévben – különadó nélkül – igen szép eredményt hozott.
A piaci folyamatok miatt két hitelminisítő (Fitch Ratings, Standard & Poor’s) továbbra is magas finanszírozási kockázatokat lát a cégcsoport hosszú lejáratú adósságbesorolását illetően.
A Bloombergnek a tavalyi üzleti évről azt mondta Bige Zoltán stratégiai igazgató és Bige László tulajdonos, hogy dolgoznak a vállalat refinanszírozási tervén, és kiemelték, hogy „vonzó szintű finanszírozási likviditással” rendelkezik a Nitrogénművek.
Az biztos, hogy a menedzsment nincs egyszerű helyzetben. Az árak hullámvasúton, miközben a műtrágya ára beesett, a vetőmagé nagyot nőtt, a magyar műtrágyapiac jövőjével kapcsolatban sok a bizonytalanság. Az iparág nagy gázfelhasználó, így érinti az orosz gázról való le (vagy épp le nem) válás is, miközben a levegőben lóg a jelenleg 10 milliárdosra rúgó különadó ügye is. Ezt ugyan a társaságnak be kellett fizetnie, de kérdés, hogy az Európai Bíróság hogy dönt és hogy visszaszerezheti-e az így kieső bevételeket a cég.
Mi újság Szolnokon?
Bige másik fontos érdekeltsége a Bige Holding, ez a szolnoki műtrágya, kriolit- és kénsavgyár (az egykori Tiszai Vegyiművek). 2023-ban ugyan a forgalom és a profit is csökkent, de nyereséges maradt a cég: 13,5 milliárdos árbevételre (5,3 milliárd volt export) 1,9 milliárdos profit jutott.
A Bige Holding forgalma az elmúlt években. Forrás: Credit Online
A gyár számos termékkel szolgálja ki a nehézipari szereplőket, a vegyipart és a gyógyszeripart is, vagyis nemcsak az agráriumot, bár forgalom közel fele, 7,5 milliárd kompaktált műtrágya értékesítéséből jött be.
Borítókép: a Nitrogénművek. Fotó: Orbital Strangers / Forbes archív
The post Nem volt jó éve a műtrágyakirálynak, a kvótaadó is komolyan megütötte appeared first on Forbes.hu.
