Nem mindenhol zavartalan az együttműködés a régi és az újonnan megválasztott városvezetők között azokban a vidéki városokban, ahol hosszabb idő után vonulnak ellenzékbe a kormánypárti polgármesterek. A júniusi helyhatósági választáson több nagy, illetve közepes méretű városban döntöttek a választópolgárok a változás mellett – előfordult, hogy több mint harmincéves fideszes uralmat sikerült megdöntenie az ellenzéknek. Az önkormányzati választás júniusi időpontja az idén olyan kivételes helyzetet teremtett, hogy közel négy hónap állt rendelkezésre az átadás-átvétel megszervezésére, ezzel azonban a 24.hu által megkérdezett, újonnan megválasztott polgármesterek szerint kevés leköszönő fideszes városvezetés élt.
Hetekkel a hivatali mandátumuk megkezdése előtt hét olyan megválasztott, vidéki polgármestert kerestünk meg, akik vagy az ellenzéki politizálásból, vagy egy egészen más területről érkeznek a településük élére – négyen közülük kisebbségi kormányzásra készülhetnek a következő ciklusban.
Pintér Bence megválasztott győri polgármester indul a legnehezebb helyzetből, hiszen az őt támogató szervezet mindössze 3 mandátumot, míg a Fidesz 14-et szerzett, és ezt a helyzetet érdemben az sem árnyalja, hogy az akkumulátorgyár terve ellen tiltakozó győrszentiváni civilek is szereztek egy helyet a közgyűlésben. Pintér a 24.hu kérdésére azt mondta, nem látja a leköszönő városvezetésen, hogy különösebben együttműködő lenne a gördülékeny átadás-átvétel érdekében: a távozó Dézsi Csaba Andrással a választások után egyszer egyeztettek informálisan az irodájában, ám konkrétumok nem kerültek elő a megbeszélésen.
Szajki Bálint / 24.hu Pintér Bence
Pedig lenne miről beszélni. Mint azt korábban a hvg.hu cikke alapján megírtuk, Pintér hiába érdeklődött elődjénél arról a 650 milliós adósságról, amivel Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint a város tartozik a Volánnak, sem elődje, sem a tárcavezető nem tájékoztatta őt a részletekről. Az sem ad okot bizakodásra, hogy nem sokkal az átadás-átvétel előtt Dézsi Csaba András az őt korábban támogató civil szervezet propagandista vezetőjét helyezte a győri közszolgálati média élére.
Úgy tűnik, mintha én lennék nehéz helyzetben, és ez bizonyos szempontból igaz is. De azt gondolom, hogy a Fidesz legalább ilyen nehéz helyzetben van, hiszen nem ez volt az utolsó választás, amin el akarnak indulni
– fogalmazott. Szerinte a kormánypárt idei vereségének egyik oka éppen az volt, hogy – például a győrszentiváni akkumulátorgyár ügyében – nem vették figyelembe a helyiek akaratát. Ha pedig a fideszes többségű közgyűlés továbbra is ezt teszi, és akadályozza az új polgármester munkáját, akkor annak Pintér szerint meglesz a következménye a 2026-os parlamenti választáson is.
Márpedig mutatkoznak ennek jelei: csütörtökön derült ki, hogy Dézsi olyan előterjesztéssel készül a jövő heti közgyűlésre, mely kivenné az új polgármester kezéből a város költségvetésén belüli pénzekről, illetve az önkormányzati vagyonról szóló döntések lehetőségét, amit eddig bizonyos összeghatárig a polgármester egy személyben is megtehetett. Emellett a tulajdonosi és utasítási jogokat is az egyik önkormányzati bizottság kapná meg a leendő polgármester helyett.
A megválasztott polgármester még ezt megelőzően nyilatkozott lapunknak úgy: nehezen tudja elképzelni, hogy a programja legfontosabb elemeit a fideszes képviselők ne szavaznák meg. Ezek közül példaként az óvodai dolgozók béremelését említette. Arra a kérdésre, hogy szerinte kisebbségi vezetésben képes lesz-e kitölteni a városvezetői ciklusát, Pintér azt mondta:
Kisebbségből kell vezetnie a várost Jászapáti új polgármesterének, Illés Gergőnek is. Ő volt az egyetlen győztes polgármester a júniusi választáson, aki Magyar Péter és a Tisza Párt támogatását élvezte. Szerinte kevés esély mutatkozik arra, hogy a Fidesz együttműködő lesz a következő ciklusban, ő azonban demokratikus működésre készül, és minél inkább igyekezne bevonni a döntéshozatalba a lakosságot – mondta a 24.hu kérdésére. Leendő városvezetőként a település különböző intézményvezetőivel már találkozott, és a városházán is igyekezett információkat gyűjteni a jegyző bevonásával, továbbá más, gyakorló polgármesterekkel is folytatott tapasztalatcserét, valamint számos lakossági megkereséssel is foglalkozott.
24.hu Illés Gergő
Kalocsán Bagó Zoltának júliusban sikerült megfordítania a választási eredményt, így – bár szintén kisebbségben lesz – megszerezte a polgármesteri széket. Bagó helyzete azért különleges, mert korábban a Fidesz színeiben volt EP-képviselő, 2014-ig pedig a párt tagja is volt. A képviselő-testületbe hat kormánypárti és egy DK-s képviselő került be, hárman pedig a Békés Kalocsáért Egyesület színeiben szereztek mandátumot. A Bagót támogató jelölőszervezet, a KALO – a polgármesterrel együtt – mindössze két helyet szerzett a testületben.
Bagó Zoltán lapunknak elmondta: augusztus 20. óta fokozatosan őt is bevonták a folyamatban lévő ügyekbe, és külön egyeztetést is tartott az alpolgármesterrel. Szerinte érdemi megbeszéléseről volt szó, és ennek az lehet az oka, hogy Kalocsa egy klasszikus mezőváros, ahol az emberek a voksolás után már nem a politikával, hanem a betakarítással voltak elfoglalva.
A választások után politikai üzenetekkel, még ha akarnának, sem tudnának operálni, mert a helyiekben nincs rá fogadó készség
– értékelte politikai ellenfelei helyzetét Bagó Zoltán, aki a kormánypárti képviselőkkel folytatott egyeztetéseinek hangulatát a húsz évvel ezelőtti, fideszes csoportgyűlésekéhez hasonlította.
Más a helyzet Keszthelyen. Meglepetésre itt konzervatív-zöld üzenetekkel nyert választást egy helyi egyesület. A közgazdász egyetemi tanár Tóth Gergely csapatának így sikerült megtörnie a 18 éve tartó Fidesz-uralmat, és kényelmes többséggel irányíthatja a várost a következő ciklusban.
„Kicsit hűvös viszony van köztünk a leköszönő polgármesterrel, Manninger Jenővel már találkoztunk, de túlzás lenne napi szintű kommunikációról beszélni” – jellemezte az átadás-átvétel folyamatának politikai vonatkozásait a megválasztott polgármester, hozzátéve: a bizottságok felállítására nagy hangsúlyt fektettek, és nagyjából már felkészültek a képviselő-testület október 4-ére tervezett alakuló ülésére is.
Az előtte álló feladatokról azt mondta, a félbemaradt beruházásokra koncentrálnak, és – bár korlátozottak a lehetőségeik – igyekeznek megoldást találni a leépülőfélben lévő városi kórház problémáira is. Keszthelyen az elmúlt fél évben – hosszabb-rövidebb időre – kétszer is szünetelt a szülészeti ellátás. A helyzet megoldása érdekében már egyeztettek az ellátási körzet országgyűlési képviselőivel és a megyei kórházzal is. Tóth azt mondta, ha szükséges lesz, képesek erőből is politizálni, ám ha erre kényszerülnek, akkor
legalább két évig nem lesz könnyű, mivel nyilván állami és központi pénzek is kellenének, amiből amúgy is kevés van.
Szintén többségi városvezetésre készülhet Nagykanizsán a korábbi ellenzék, ahol a DK-s Horváth Jácint lesz a polgármester. A zalai megyei jogú városban a Fidesz az előző ciklusban kisebbségből irányított, és ez most valamelyest könnyít az új városvezetés helyzetén. A polgármesterváltáson túl Nagykanizsán annyiban változott a képlet, hogy a kormánypártok elvesztettek egy mandátumot, és a Mi Hazánk is bejutott egy képviselővel – a polgármester korábban ellenzéki frakciójának változatlanul nyolc mandátuma van.
Horváth Jácint szerint az előző ciklus folyományaként az utóbbi hónapokban is rossz volt a viszony a fideszes képviselőkkel: a fajsúlyos döntések nagy részét eddig is a képviselő-testület hozta meg, és most sem terveznek különösebb átrendezést a polgármesteri jogkörökben. A képet valamelyest árnyalja ugyanakkor, hogy a jelenlegi ellenzéki többség rögtön a júniusi választás után leváltotta több önkormányzati cég vezetőjét. Ez komoly bírálatokat váltott ki a kormánypárti képviselőkből, ennek ellenére a polgármester bevallása szerint nem készül politikai bosszúállásra – még úgy sem, hogy az októberben felálló új városvezetésnek egyértelmű többsége lesz a közgyűlésben.
Messze nem magától értetődően stabil viszont az új polgármester helyzete Pápán. A baloldali pártoknak itt, ha szűkösen is, de 34 év után sikerült fordítaniuk, ám a testületben a Fidesz megőrizte a relatív többségét. A Grőber Attila által vezetetett baloldali koalíciónak hat képviselője lesz a testületben, a Fidesznek hét, egy képviselőt pedig a Mi Hazánk ad a városnak. A mindeddig tanárként dolgozó Grőber kérdésünkre azt mondta: bár ígéretet kaptak a kormánypártoktól az együttműködésre, ha ez mégsem valósulna meg, még mindig van egy ütőkártyája. Grőber ugyanis egyéni képviselőként is mandátumot szerzett. Ha pedig októberben úgy látja, hogy a korábbi városvezetés mégsem tartaná az ígéretét, kész lemondani a képviselői mandátumáról, és akkor a körzetében új választást kellene kiírni.
Bátonyterenyén Orosz István a Mátravölgye Sport Club színeiben nyerte a polgármester-választást. Korábban egyebek közt a Nemzeti Nyomozói Iroda és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni egységeit irányította, és, mint mondta, szeptember 30-áig a polgári állásában tevékenykedik. Orosz kisebbségi városvezetésre készül: a Mátravölgye Sport Club négy, a Fidesz hat mandátumot szerzett. A megválasztott polgármester ugyanakkor bizakodó az együttműködést illetően: a rokonai közpénzes utaztatásáról ismertté vált, leköszönő polgármester, Nagy-Majdon József épp a múlt héten válaszolt a megkeresésére.
Minket az sem tántorít el a terveinktől, az elképzeléseinktől, hogy a Fidesz képviselői többségben vannak a testületben
– értékelt Bátonyterenye új polgármestere, aki az akkumulátor-feldolgozó árnyékában a tiszta víz, tiszta levegő, tiszta közélet hármas jelszavát tűzte a zászlajára. Orosz István lapunknak azt mondta, a konszenzus érdekében már felvette a kapcsolatot a térség kormánypárti képviselőjével, aki nyitottnak mutatkozott az egyeztetésre.
The post „Nemcsak én vagyok nehéz helyzetben, hanem a Fidesz is” – így készülnek az új ellenzéki polgármesterek az októberi hatalomátvételre first appeared on 24.hu.
