Legutóbb tavaly szeptemberben vesztettek el területeket, a Szent Hegyük már régóta idegen kézen van, száz éve a történelem egyik legbrutálisabb népirtását szenvedték el. A Közel-Kelet Magyarországán, a hányattatott sorsú Örményországban jártunk. Biztonságos? Megéri? Megnéztük.
Örményországot, mint területileg egységes nemzetállamot definiálni nehéz feladat. A történelem különböző időszakaiban más és más birodalmak fennhatósága alá tartozott, egységét leginkább keresztény vallásának, nyelvének és kultúrájának köszönheti.
Aki ma Örményországba látogat, az a soha múlni nem akaró háborús feszültség nyomát aligha érzi: a Jereván utcáin fel-alá járkáló rendőrök és katonák felszerelésén lőfegyvert nem látni, az idősebbek arcáról nyugalom, a fiatalokéról kíváncsiság és derű sugárzik.
Mint turista, elképzelni sem tudom, mennyit fizethettek ezért a békéért. Legutóbb tavaly.
Az örmény lakosságú, de facto független Hegyi-Karabah Köztársaság ellen 2020-ban indított átfogó offenzívát török segítséggel Azerbajdzsán. Örményország hivatásos és sorkatonái mellett orosz békefenntartók védték a területet, sikertelenül.
A 44 napos háborút követően 2020 és 2022 között még egy korridor biztosította Hegyi-Karabah gazdasági és fegyveres ellátottságát, ezt azonban az orosz hadsereg az ukrán háború kitörése után feladta. A blokád alatt tartott terület 10 hónapig bírta: 2023 szeptemberében megadta magát a köztársaság.
Annak ellenére, hogy az örmény-magyar kapcsolatokat az azeri konfliktus is erősen terheli – lásd a baltás gyilkos esete, Orbán gratulációja és látogatása az elfoglalt területen – a helyiek nem voltak ellenségesek velünk azután sem, hogy megtudták, magyarok vagyunk. Pedig hivatalosan az örmény népirtást sem ismerjük el.
Örmény táj az azeri határtól nem messze. Fotó forrása: armenia.travel
Ez utóbbit az EU legtöbb országa már megtette. A 800 ezer és 1,2 millió halálos áldozat közé becsült genocídiumot az ifjútörök diktatúra 1915-ben és az azt követő években hajtotta végre. Ez volt az első modernkori szisztematikus népirtás, melynek tüskealakú emlékműve a mai napig intő jelként magasodik Jereván városa felett.
A genocídium emlékmű. A népirtás emléknapjának előestéjén az örmény fiatalok Jereván főterén előbb török és azeri zászlókat égetnek, majd virágokkal a kezükben felvonulnak az emlékműhöz leróni kegyeletüket. (Lits Benedek)
A tragédia az örmény közös emlékezetben és a diaszpórában élő örmények számában is meglátszik:
Oroszországban 2-2,5 millió,
Amerikában egy-másfélmillió,
Franciaországban 300-600 ezer örmény él,
míg magában Örményországban csupán 3 millió.
Egy borászat előtt mi is belefutottunk egy Los Angelesből érkezett amerikai-örmény családba, akik egy esküvő apropóján látogattak haza. Bár ők több nyelven, angolul, oroszul, örményül is beszéltek, elmondásuk szerint csak az örmény nyelvet használva le lehet élni egy életet ezekben a diaszpórákban, van akkora közösség.
A Szent Hegy
Az örmény nép egyik legfontosabb szimbóluma, az Ararát – a bibliai özönvíz-történetében itt feneklett meg Noé bárkája – még a Lenin-érában került török kézre. A vulkanikus hegy a fővárosiak és a nyugati határon lakók feje fölé több mint 5000 méteres magasságával tornyosul.
Az Ararátról kapta a nevét helyi víz, a helyi cigaretta, ahogyan a helyi brandy is, én csak ezen utóbbit ismertem korábbról. Az örmény szőlő- és borkultúra talán legfinomabb és legexportképesebb terméke ez, az itthon kevésbé elterjedt, idősebb brandyket helyben is érdemes kóstolnunk.
Hogyan kóstoljunk Ararat brandyt?
Lévén népszerű, világszerte ismert italról beszélünk, akkor is érdemes megjegyeznünk ezt a három szabályt, ha Örményországba végül nem látogatunk el.
A brandyt az emberi test hőmérsékletén kell fogyasztani. Ha azt érezzük, hogy meleg italt kaptunk, tegyük vissza a hűtőbe, ha hideget, azt a tenyerünk hőjével tudjuk megfelelőre temperálni.
Előbb vizsgáljuk meg a színét különböző hátterek mögött: minél sötétebb, annál idősebb, füstösebb lesz az ital. Kissé megdöntve vegyük szemügyre a gliceringyűrűt a pohár falán.
Amikor az illatát vizsgáljuk, fontos, hogy előbb 5 centiméterről, majd a pohár széléről, majd a megdöntött pohárból is szippantsunk egyet-egyet: más távolságból más illatokat fedezhetünk fel benne.
A poharat (a szívünkhöz közelebb eső) bal kezünkbe véve koccintsunk és kortyoljunk bele. Az ital mellé magas kakaótartalmú csokoládét fogyasztva az élmény tovább fokozható.
De van, amikor az Ararát büntet
A lemeztektonikai mozgások Örményországot és környékét évtizedről évtizedre megrázzák. Az elmúlt időszak legkeményebb földrengése 1988. december 7-én érte az országot, aznap 25-50 ezer ember vesztette életét. Azóta a helyi tanterv részét képezi a földrengésvédelmi oktatás és gyakorlat.
Persze az Örmény-felföld vulkanizmusa mint turisztikai attrakció, önmagában is vonzó.
A kiváló gyalogos- és terepjáró-túrahelyszínek mellett a világ legnagyobb bazaltorgonája is itt található.
A fiatal, vulkanikus kőzetek a város építészetének is fontos részét képezik, Jerevánt a legegyszerűbb társasházaktól a kultúra és az államigazgatás központjaiig bezárólag színes tufák és bazaltok tarkítják. A rózsaszín-fehér-fekete városkép az anyaghasználaton túl, mint urbanisztikai projekt is külön említésre méltó.
A város koncepcióját Alexander Tamanian dolgozta ki a huszadik század elején, amire aztán egy orosz brutalista, majd egy kortárs, renovációban gondolkodó réteg épült.
A tarkaság árnyoldala
A szép természeti és urbánus tájak árát viszont a történelem során a helyiek mellett az örmény kultúra is megfizette.
Az eklektikus szépség mögött mindig találunk egy rosszakaró perzsa, mongol, török vagy orosz kulturális antihőst, aki miatt szükség volt egy épület vagy terület rehabilitációjára.
Az örmény kulturális hagyaték másik nagy mészárosát pedig már ismerjük: a földrengés. Az 1988-as rengéshez hasonló katasztrófát szenvedett el az örmény nép 1679-ben is, a képzőművészeti és az épített hagyaték nagyja akkor sérült meg vagy tűnt el.
Lévén Örményország az első keresztény ország, az ortodoxia sajátos építészete és élő hagyománya is vonzó turisztikai ajánlat. S bár a monostorok és templomok a földrengések miatt többnyire renovált állapotban látogathatóak, nagy élményt tudnak nyújtani az alapvetően nem vallási célból érkező utazóknak is.
Haghartsin Monostor. (armenia.travel)
Szuper hely és még nem is drága
Örményország hivatalos pénzneme a dram, 1000 dramot az elmúlt hónapokban 850 és 950 forint között válthattunk. Én fejben egy kényelmes 1:1 arányban számoltam át minden költségemet forintra, hogy aztán a hét végén meglepődjek, hogy kicsit még annál is olcsóbb volt minden, mint ahogyan terveztem.
Jerevánban szállást két főre három éjszakára
3 csillagos hotelekben 40-50 ezer forintért,
4 csillagos hotelekben 60-80 ezer forintért,
5 csillagos hotelekben 100-150 ezer forintért találhatunk.
A belváros luxuséttermeiben fejenként 20-30 ezer forintnál többet költeni szinte lehetetlen, a kevésbé fancy, de legalább annyira finom helyi kajákat a budapesti árak feléért már be tudjuk szerezni, amellett, hogy töredékáron italozhatunk és dohányozhatunk.
Mivel a Wizzair már közvetlen járatokat is indít az országba az utazás költsége sem durva, hiába három és fél óra a repülési idő (ez légvonalban körübelül annyi, mint Portugália vagy Izrael).
Persze, olcsó repjegyet találni egy külön művészet, én 10 perc keresgélés után Skyscanneren 41 ezer forintért tudtam lőni retúrjegyet, de ez nem jelenti azt, hogy ennél ne lehetne még ennél is olcsóbbat kifogni.
The post Nincs még fél éve, hogy kivonult az utolsó orosz katona a szívfacsaróan gyönyörű vidékről, megnéztük, mihez kezdenek appeared first on Forbes.hu.
