Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület (ONYPE) megkérte Lőcsi Lajos (Momentum) képviselőt, hogy nyugdíjügyben fontos, tisztázandó kérdéseket tegyen fel a kormánynak a Parlament.hu felületén, ami meg is történt. És nem, most nem a nyugdíjemelés volt műsoron, de legalább ennyire fontos témákban várják a kormány válaszát.

Mikor kerül be a 14. havi nyugdíj a költségvetésbe?

Többek között a következőket feszegették:

• A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény egyelőre nem biztosítja a „tizennegyedik havi nyugdíj 25 százalékos részaránya” kifizetéséhez februárban szükséges 133 milliárd forintot. Mikor terjesztik elő a szükséges módosító javaslatot?

Az ONYPE elnöke, Karácsony Mihály már korábban is jelezte, hogy a 14. havi nyugdíj (első egy heti részlete) továbbra sem szerepel a jövő évi költségvetésben (csak a 13. havi), és szerinte, amíg ez nem történik meg, addig szerinte nehezen vehető komolyan a kormányzati ígéret.

Cserélődési hatás a nyugdíjasoknál?

A költségvetési törvényből tudjuk, hogy 2026-ban a nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásra fordított összeg egyik összetevője, a „cserélődési hatás”, ami 1,7%. (A cserélődési hatás azt jelenti, hogy a meghalt, jellemzően alacsonyabb nyugdíjúak helyére frissen nyugdíjazottak kerülnek, akiknek jó eséllyel a meghaltaknál magasabb lehet a nyugdíja.) Ennek kapcsán kérdezték, hogy

• Mennyi a nyugdíjrendszerbe újonnan belépő korbetöltött öregségi nyugdíjasok átlagos induló nyugdíja, és mennyi a nyugdíjrendszerből kilépő korbetöltött öregségi nyugdíjasok átlagos nyugdíja?

Orbán Viktor hogyan kötött szövetséget a nyugdíjasokkal?

Mivel Orbán Viktor miniszterelnök folyamatosan emlegeti, hogy 2010-ben szövetséget kötött a nyugdíjasokkal, amit folyamatosan betartanak, illetve rendszeresen utalnak arra, hogy egyeztetett az Idősek Tanácsával. Karácsony Mihályék nagyon szeretnék, ha a nyugdíjasok rendszeresen egyeztethetnének a döntéshozókkal, de Orbán Viktor hiába közölte, „szövetséget kötött” a nyugdíjasokkal 2010-ben, az ONYPE erről nem tud semmit. Ezzel összefüggésben firtatták a magyarországi időskorúakkal a kapcsolattartás kérdését, azaz hogy:

• Kikkel, hol és milyen tartalommal történt ez a bizonyos „szövetségkötés”?
• Kik alkotják, kinek a megbízásából és kinek a felkérésére jött létre, valamint milyen kompetenciával rendelkezik az „Idősek Tanácsa” nevű csoport?

Azt ígérték, a gondosórát nem használják propagandára

A szép cél érdekében (azonnali kapcsolattal segítségnyújtás az időseknek, ha bajba kerülnek) bevezetett, az EU által utófinanszírozott (105 milliárd forint) gondosóraprojekttel kapcsolatban nyilatkozták kormányzati szereplők, hogy azt nem fogják propagandára használni. Például Rétvári Bence azt mondta, a gondosóra jelzőkészüléke vészhelyzeti segélyhívásra és nem kampánytevékenységre hivatott, Hidvégi Balázs pedig hogy a gondosóra semmilyen „kéretlen üzenet” küldésére és fogadására nem használható. Ezzel szemben – mint a DK is szóvá nehezményezte – mégiscsak használják propagandára a gondosórát. Ezért kíváncsi a képviselő (és a nyugdíjas szervezet) arra miért használják mégis pártpropagandára a gondosórát, pontosabban hogy:

• Mi az oka, hogy a vállalással ellentétben pártpropaganda-célokra is felhasználják az eszközt?
• Nem tartanak-e attól, hogy emiatt a Gondosóra-projekt ellenértékét megtagadja az EU?

A válaszadásra január 10-éig kapott határidőt a kormány.

Írtunk arról is nemrégiben, hogy milyen változtatásokat szeretnének a nyugdíjasok életkörülményeikben, és hogy kéréseiket eljuttatták a választáson induló pártoknak.

Kapcsolódó

A nyugdíjasok sürgős intézkedéseket várnak, életkörülményeik javítása érdekében

A választásokon induló pártoknak juttatták el a nyugdíjasok, miben szeretnének változást.

The post Nyugdíj: kemény, fogós kérdéseket kapott a kormány first appeared on 24.hu.