A Covid-időszak kezdete óta az online vásárlások, pénzügyi tranzakciók tömegessé válásával párhuzamosan exponenciális növekedésnek indult az olyan csalások száma is, amelyeknél a támadó a digitális technológiákat kihasználva megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információik megosztására vagy pénz átutalására rávenni áldozatait, akik általában banki ügyfelek – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium MTI OS közleményében. A minisztérium adatai szerint

2020 I. negyedévében még csak 113 sikeres visszaélést követtek el, összesen több mint 422 millió forint értékben,
2023 IV. negyedévére viszont már 3737-re nőtt az esetszám, és közel 5,8 milliárd forint értékben csaltak ki pénzt az ügyfelektől.

A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek egymáshoz viszonyított aránya a lakosság pénzügyi, adatbiztonsági tudatosságát erősítő kormányzati kampányoknak és a szigorú hatósági fellépésnek köszönhetően már javuló tendenciát mutat – tette hozzá a minisztérium, utalva arra, hogy

míg 2020 I. negyedévében még közel tízszer annyi sikeres visszaélés történt, mint sikertelen, addig
2023. IV. negyedévében a kevesebb mint 4 ezer sikeres csalásra közel 14 ezer meghiúsított kísérlet jutott.

Túri Anikó közigazgatási államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma nem magyar sajátosság, az azonnali fizetési rendszer, mint az elkövetés eszköze adottság, néhány éven belül nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében. A megoldást pedig nem az jelenti, hogy szembe fordulunk a technológiai haladással, hanem hogy a szabályozás igazodik, finomhangolják.

Ennek jegyében az (EU) 2015/849 irányelvnek (AML) megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a – Magyarországon a NAV részeként működő – pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, és amelyről haladéktalanul kötelesek bejelentést tenni a FIU felé. Ezen eljárásra alapozva, ám attól elhatároltan Magyarországon 2024. augusztus 1-től egy újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezetnek be, amely hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletek által eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez.

Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul. Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy

a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél számlavezetőjét.
Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a pénz átutalásra került, az értesítés tényéről, a fizető fél nevéről és számlaszámáról, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevéről, számlaszámáról, a fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról.
Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.

A közlemény szerint Magyarország kormánya az új eljárás bevezetésével képes lesz hatékonyan fellépni azokkal a csalókkal szemben, akik jogellenes tevékenységükkel a családok és vállalkozások mellett a nemzetgazdaság egészének is kárt okoznak.

2025 nyarától pedig hazánkban is elkezd működni egy visszaélés-szűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat.

The post Online banki csalások: végre lesz mód az ellopott pénzek visszaszerzésére first appeared on 24.hu.