Sajnálatosnak tartjuk, hogy sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között

– írta a Miniszterelnökség, amikor a Sorsok Házával kapcsolatos, a Magyar Közlönyben megjelent, múlt csütörtöki kormányhatározatról érdeklődtünk.

A Miniszterelnökség ugyanakkor minden további kérdésünkre egyetlen mondattal válaszolt, azt állítva, hogy a kormányhatározat

egyértelműen fogalmaz a Sorsok Háza kapcsán.

A közlönyben azonban mindössze egyetlen mondat jelent meg, eszerint a kormány „visszavonja a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló 1422 / 2018. Korm. határozatot.”

A Miniszterelnökséget hiába kértük, tisztázza, a kormány végleg letett-e a Sorsok Háza megnyitásáról, vagy esetleg elképzelhetőnek tartja, hogy egy másik koncepcióval és projektgazdával mégis megvalósuljon, erre már nem érkezett válasz.

Ha viszont elfogadjuk, hogy a mostani döntés „egyértelműen fogalmaz”, azaz semmilyen utalást nem tesz a Sorsok Háza jövőjét illetően, miközben visszavonja az intézmény megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló határozatot, akkor nehéz másképp értelmezni a szituációt, minthogy a Sorsok Háza projektnek vége. Különösen, ha hozzávesszük a fent idézett kormányzati sajnálkozást a zsidó szervezetek közötti nézetkülönbségről.

A Miniszterelnökség nem reagált arra a kérdésünkre sem, hogy mi lesz az állami tulajdonban lévő ingatlan, valamint a volt Józsefvárosi pályaudvar helyén álló jelenlegi épület sorsa.

Adrián Zoltán / 24.hu A Sorsok Háza 2024. szeptember 24-én.

Leválasztották az EMIH-et a Sorosok Házáról

A 2018-as határozat visszavonásával a kormány formálisan is elvágott minden szálat a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Sorsok Háza közt, magyarán Köveséket kizárta a projektből.

A hat évvel ezelőtti határozatban ugyanis azt irányozták elő,

hogy a múzeum tulajdonosa és működtetője, üzemeltetője az EMIH lesz,
az ingatlan Köves Slomóék tulajdonába kerül a megvalósítás után (ez azóta sem történt meg),
emellett arról is rendelkeztek, hogy a múzeum koncepcióját az EMIH a kormánnyal és a Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együtt határozza és valósítsa meg. Igaz, Köves egy évvel később már arról nyilatkozott, hogy Schmidt már nincs a projektben.

Pedig éppen Schmidt Mária volt az, aki 2013-ban először megkapta a Sorsok Háza-projektet, hogy aztán a kormány 2018-ban leszedje róla, és átadja azt az EMIH-nek. Korábban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) 2014-ben leginkább a történész miatt vonult ki a múzeumi elképzelés megvalósításából, mert attól tartott, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló történész vezetésével a holokausztért viselt magyar felelősséget mentegető eredmény születik majd. Problémájuk volt továbbá, hogy az általuk megismert koncepció nem foglalkozott a nyilas hatalomátvétel előtti zsidóüldözésekkel, sőt úgy tett, mintha a német megszállás előtt nem lett volna zsidóüldözés Magyarországon. Ennek nyomán Lázár János – még kancelláriaminiszterként – 2015-ben leállította a projektet.

Adrián Zoltán / 24.hu

Köves Slomó: Évek óta nem beszéltünk a kormánnyal

Amikor 2018-ban Köves Slomóékhoz került a Sorsok Háza, a rabbi beszélt Schmidt Máriával, majd azt mondta: „Elmentem, megnéztem, és rokonszenves volt az érzelmi szálat megpendítő koncepció.” Ami elmondása szerint az volt, hogy 60–80 holokauszttúlélő személyes beszámolóján keresztül lehet végigkövetni az 1938 és 1948 közti időszakot. Köves leszögezte: nem problémás, hogy a kiállítás 1938-ban kezdődik, persze ő is úgy gondolja, hogy a holokauszt nem a semmiből jött, a Horthy-rendszernek komoly felelőssége van abban, ami 1944-ben és utána történt.

Miután Köves Slomó átvette a megvalósítást, több időpontot is megjelölt nyitási dátumként: előbb 2021-et, majd 2022-ről beszélt, aztán már 2024-ről. Korábban azt is mondta, hogy az eddigi, „hagyományos” holokauszt kiállításokkal az a probléma, hogy a zsidók

kizárólag mint áldozatok szerepelnek, névtelenül, mint cselekvőképességgel nem rendelkező áldozatok, ami az empátiát nem feltétlen váltja ki.

A friss kormányhatározattal kapcsolatban megkerestük Köves Slomót, aki lapunknak elmondta: egy évvel ezelőtt járt a helyszínen utoljára. Hogy a felhúzott épületben mi van, arra nem kaptunk egzakt választ, ám abból, amit ezzel kapcsolatban Köves elmondott, úgy tűnik: lényegében semmi, az épület üresen áll. „Tekintettel arra, hogy az EMIH nincs birtokban, így soha nem végeztünk ott kivitelezést, és tudtunkkal az állam részéről sem történt” – jelentette ki a rabbi.

Majd hangsúlyozta:

az utóbbi években érdemi egyeztetés a tervek megvalósításáról az EMIH Magyar Zsidó Szövetség és a kormány között nem volt, jóllehet az EMIH részletes kiállításkoncepciója 2021-re elkészült.

Hozzátette: a most megjelent kormányhatározatról nem kaptak előzetes tájékoztatást.

A Sorsok Háza múzeumnak szánt ingatlankomplexum a mai napig állami tulajdon, sosem került az EMIH tulajdonába, sem pedig birtokába. Köves Slomó annak ellenére bizakodó, hogy szervezetét kitették a projektből, mert az erről szóló határozatnak szerinte van pozitív hozadéka is. „A holokauszt emlékezete 80 évvel a történtek után is fontos és releváns tanulságokkal szolgál mindannyiunk számára, ezért remélem, hogy a megvalósításra váró tervek nem maradnak a fiókban. Annál is inkább lehetek bizakodó, mert az EMIH korábban már felajánlotta, hogyha a költségvetés helyzete nem engedi meg a kivitelezés finanszírozását, úgy

külföldi támogatóink segítségével, állami források nélkül is készek lennénk megvalósítani a terveket. Évek óta várunk a kormány bólintására, ez a határozat utat nyithat a megoldás felé.

Szajki Bálint / 24.hu Köves Slomó

Állami forrásból az eddigi közel 8 milliárd mellé további mintegy 5 milliárdot kellett volna odatenni – ezt azonban nem vállalta az Orbán-kabinet, amely egy 130 pontból álló megszorításcsokor részeként döntött a projekt leállításáról.

A múzeumnak egyébként honlapja már van, ezen szerepel egy pénzügyi menüpont is, amelyben a jövőbeli költségeknél egy 4,9 milliárdos tétel szerepel. Arról nem is beszélve, hogy az épületcsoport őrzése évi 80–100 millió forintjába kerül az államnak.

Súlyos problémák voltak a projekttel az elejétől kezdve

A hazai zsidóság ügyeiben jártas forrásaink biztosak benne, hogy a Sorsok Háza projekt ebben a formájában nem valósul meg, ám azt, hogy mi lesz a helyén, lesz-e valami egyáltalán – még senki nem tudja. A kudarcnak számos oka van:

az Orbán-kormány a Sorsok Háza projektet az elejétől zsidó ügyként kezelte, nem pedig nemzeti ügyként. Ennek megfelelően azt tette meg a projekt sikerkritériumának – lásd cikkünk nyitómondatát –, hogy a hazai zsidó szervezetek egyetértenek-e, konszenzusra jutnak-e a a múzeumterv kapcsán, vagy sem.
Az is sokaknak visszás volt, hogyha megnyílt volna a Sorsok Háza, azt Köves Slomóék egyháza, illetve egy hozzá köthető szervezet működtette és birtokolta volna. „Egy holokausztmúzeum működtetése nem egy zsidó egyház feladata, hanem az államé” – mondta a 24.hu egyik forrása.
A projektbe a kormány nem konszenzusos személyeket delegált vezetőknek. Elsőként Schmidt Máriát, aki finoman szólva sem örvend a hazai történészszakma konszenzuális tiszteletének, a hazai holokausztkutatásban nem elismert szereplő, bár pályája kezdetén ezzel a témával foglalkozott. Köves Slomó pedig a hazai zsidó közélet megosztó figurája, sem történészi, sem múzeumi tapasztalata nincs.
Budapesten már van egy holokausztmúzeum a Páva utcában. Kérdéseket vet fel, hogy emellé miért kell felhúzni még egyet, miért nem azt fejlesztik, bővítik.
A projektről megjelent vagy kiszivárgott koncepciók lényegében a 2013-as kezdetektől kritika tárgyát képezték (erről lásd bővebben keretes írásunkat). Sőt, már az elnevezést sem övezte egyöntetű támogatás.

Már van is egy új ötlet

Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke még 2023-ban mondta el egy interjúban, hogy új elképzelése van a Sorsok Házáról, és ezzel kapcsolatban állítólag nyitottságot tapasztalt a kormány részéről. Grósz úgy fogalmazott: a józsefvárosi pályaudvaron üresen álló épülettel kapcsolatban „azokkal a szakemberekkel értek egyet, akik úgy gondolják, hogy Budapesten nem kell két holokausztmúzeumnak léteznie.” Megjegyezte: a „Páva utca bemutatja, hogy mi vezetett a vészkorszakhoz, milyen következményekkel járt a holokauszt a zsidóság és a teljes magyar társadalom számára. Az üresen álló épületben sokkal jobb lehetőség nyílna az oktatásra. Két telephellyel működne egy intézmény.” Azaz „a Páva utca, egy már meglévő és jól működő intézmény fennhatósága alá kerülne egy szépen kialakított épület. Ez egy lehetséges alternatíva a helyzet megoldására.” Grósz elmondta, hogy

a kormány bizonyos képviselőinek beszámoltunk az elképzelésünkről. Nyitottak voltak rá. Nyilvánvaló, hogy összetett mechanizmus vezet a hivatalos döntéshez, ami már nem a mi kompetenciánk.

Grósz hétfőn a Klubrádiónak azt mondta: a korábbi, 2018-as határozat visszavonásával a kormány megoldotta, hogy kikerüljön az ügy a zsákutcából. A Mazsihisz elnöke örülne, ha az intézmény olyan szervezeti formában valósulna meg, amit ő javasolt. Ha egyetlen szervezeti egység van, akkor a kormánynak oda kell tennie azt az összeget, amely biztosítja a humán erőforrást egy kibővített intézmény számára. Köves Slomó ugyanebben a műsorban azt mondta: nincs kifogása a Mazsihisz elnökének elképzelése ellen.

Érdeklődtünk Grósznál, hogy van-e fejlemény a Mazsihisz elképzelésével kapcsolatban, továbbra is nyitott-e rá a kormány? A Mazsihisz elnöke az alábbi választ küldte: „A Mazsihisz korábbi vezetése annak idején, amikor a kormány átadta a kiállítás tartalmának kidolgozását az EMIH-nek, nyilatkozott arról, hogy »ezt rossz döntésnek tartja«. Határozott véleményem, hogy Budapesten nem egy hitközségnek kell irányítania az ilyen jellegű tevékenységet. Ahogyan az Izraelben és Washingtonban működő Yad Vashem is független minden vallási irányzattól, úgy azt gondolom, Magyarországon is ezt az elvet kell követni. Ugyanakkor elengedhetetlen a zsidóság képviselőinek megkérdezése. A Holokauszt Emlékközpont, azaz a HDKE mintája egy példamutató út Magyarországon, hiszen ennek munkáját is egy, az állam által létrehozott alapítvány irányítja tudós szakemberekkel együttműködve. Meglátásom szerint ezen az úton kell tovább haladni a Sorsok Házát illetően is. (…) Meggyőződésem, hogy amennyiben a Sorsok Háza épület projekt megvalósul, annak a HDKE-hez kapcsolva kell működnie.”

Adrián Zoltán / 24.hu

The post Orbánék kipenderítették Köves Slomóékat a Sorsok Házából, majd lehúzták a rolót first appeared on 24.hu.