A pálinkafőzés évszázadok óta a magyar vidéki élet és kultúra egyik meghatározó hagyománya. Farkas Máté Olivér fotográfus e gondolat mentén határozta el, hogy fotósorozatot készít a témában, olyan helyszínt keresve, amely a lehető legautentikusabban mutatja be ezt a hazai tradíciót. Így talált rá a röszkei tanyavilágban Vőneki Lajosra, az ötödik generációs pálinkafőző mesterre.
A főzde története
A tanyán Vőneki Lajos üknagyapja, Magda János főzte az első liter pálinkákat a saját maga építette fabódékban. A jelenleg is álló pálinkafőzde épületét 1887-ben dédapja, Magda István emelte. Őt követte a mesterségben a nagyapa, Magda János, aki 1958 és 1980 között napszámért dolgozott a saját pálinkafőzdéjében, amit az állam elvitt. A sikeres visszaperelés után édesapja, Vőneki Lajos folytatta a főzést, 2008 óta pedig ifjabb Vőneki Lajos serénykedik fáradhatatlanul a rézüstök körül. (Forrás: Délmagyarország)
Két nap a tanyán
A tanyára belépve az embert azonnal megcsapja a történelem hangulata. A falakat megszámlálhatatlan régiség, valamint a hajdani paraszti életet meghatározó szerszámok és használati tárgyak díszítik. A látvány egy gazdag skanzent idéz. Lajos szinte mindennek tudja az eredetét és a háttértörténetét, sőt, a hozzá visszatérő vendégek maguk is gyakran lepik meg őt újabb érdekes régiségekkel, tovább bővítve ezt a különleges gyűjteményt.
Két napot töltöttem a tanyán, hogy minél közelebbről élhessem meg a főzde mindennapjait. Aki Lajost választja, annak ki kell vennie a részét a munkából, hiszen a mester egyedül viszi a főzdét. Szivattyú helyett kézi erővel töltik be a cefrét az üstbe, a fűtés pedig fatüzeléssel történik. A lepárláshoz szükséges rőzsét, kukoricacsutkát és tűzifát maguknak a bérfőzetőknek kell biztosítaniuk. Ez a közös munka rendkívül összetartó, közösségépítő légkört teremt. Miközben ropog a tűz és készül a párlat, Lajos lelkes mesélését hallgatni igazi időutazás
– írta a fotósorozathoz Farkas Máté Olivér.
Felejthetetlen élmény
A hely igazi varázsa a felhalmozott szakértelem mellett éppen az, hogy az ember maga is részese lehet az elkészítés folyamatának: a cefre betöltésétől kezdve a lefolyó párlat fokolásán át egészen az első kóstolásig.
A történet iróniája, hogy pont ez a fizikai közreműködés tántorít el néhányakat a bérfőzéstől, akik csak a kész italt szeretnék átvenni. Pedig ennek a hagyományos eljárásnak a figyelemmel kísérése már önmagában is felejthetetlen élményt nyújt
– fogalmazott a fotós, akinek a hely hangulatát hűen visszaadó felvételei képgalériánkban tekinthetők meg.
16 fotó
A jó cefre a minőségi pálinka alapja, erről korábban mutattunk néhány alapszabályt. A pálinkafőzés szezonja előtt minden évben fontos szabályokra figyelmeztet a NAV, a koronavírus-járványt viszont megsínylette a magyar pálinka.
The post Pálinkafőzés a tanyán: az évszázados röszkei hagyomány nyomában first appeared on Sokszínű vidék.
