Piroska napja fontos, népszokásokkal teli nap a magyar hagyományban. Egyes források szerint a név a latin Prisca névből származik, amiből a magyarban Piriska, majd ebből Piroska lett, más kutatások azt állítják, hogy magyar eredetű, elődje a Piriska volt.

Ma már nem tartozik a gyakori keresztnevek közé, ám évszázadokon keresztül népszerű és elterjedt volt Magyarországon és a szomszédos magyar ajkú területeken. Nem is véletlen, hogy nagyon sok beceneve született az idők folyamán, így a

Piros, Piri, Pirike, Pipi, Pircsike, Csicsi, Pici, Picike, Picinké, Piciny, Picu, Picur, Picurka, Pirci, Pircike, Pircsó, Pircsóka, Pirinyó, Pirinyóka, Piriké, Pirka, Pirkó, Pirkóka, Pirkócska, Piró, Pirók, Piroskácska.

Piroska napjához több jóslás és hiedelem kapcsolódik.

Időjárásjóslás

A néphagyomány szerint, ha Piroska napján fagy, akkor még negyven napig fagyos időre lehet számítani. “Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy” – tartja a mondás.

Házasságjóslás

Régi időkben a lányok úgy tartották, hogy ha ezen a napon piros kendőt kötnek a nyakukba, akkor még abban az évben férjhez mennek.

Egy hiedelem szerint, aki élete első szerelmes csókját ezen a napon kapja, szerelme soha el nem hagyja.

Gyógyítás

A néphagyomány szerint, ha valaki beteg, akkor Piroska napján gyertyát kell gyújtani a gyógyulásáért.

Tisztelet Piroskának

Régen úgy tisztelték meg Piroska napját, hogy  nem dolgoztatták se  a lovat, se a marhát. Okulva a telek legzordabb időszakaiból, ezen a napon a földművesek  nem fogták be a lovakat és a marhákat.

A néphagyományban fontos januári hiedelmek 21-én folytatódnak: Ágnes napján a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket, január 22-én pedig Vince napja következik, aki szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy jó legyen az évben a szőlőtermés. Január 25-én Pál zárja a havi jóslásokat: a hiedelmek szerint e nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtethetünk.

The post Piroska ma időt jósol a következő negyven napra first appeared on Sokszínű vidék.