Amint beszámoltak róla, a madár november 14-én, a Fehér-tótól délnyugatra fekvő barackosi területen, a szürkemarha gulyával legeltetett gyepen jelent meg. Az állat egyedül volt, nemét nem sikerült megállapítani, színezete alapján azonban kizárható, hogy öreg hím lett volna. Valószínűleg tojó, vagy fiatal madár volt.

A reznek (Tetrax tetrax) a túzok rokona, ezért reznektúzokként is szokták emlegetni. Testmérete azonban jóval kisebb, körülbelül akkora, mint egy fácán. Angolul ezért kis túzoknak nevezik (little bustard). A túzokhoz hasonlóan nagyon rejtőzködő állat, a legkisebb zavarás esetén is lefekszik, de tollazatának köszönhetően még nála is jobban olvad bele a környezetbe.

Alapvetően az Ibériai-félszigeten, Franciaország délnyugati részén, Szardínián, Észak-Afrika egyes területein és Ázsia sztyeppterületein él, de a XX. század elején még hazánkban is fészkelt kis számban.

Utolsó költését 1973-ban, Kardoskúton regisztrálták, azóta csak rendkívül ritka kóborlóként jelenik meg, a mostani a kilencedik megfigyelés az országban. A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területén legutóbb 2022-ben, Battonyán láttak rezneket.

A faj állománya az élőhelyek beszűkülése miatt csökkenő tendenciát mutat, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriába sorolják. Az Európai Unióban azonban veszélyeztetettként tartják számon, mivel az elmúlt 25 évben a spanyol, a portugál és a francia állomány is a felére csökkent. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értékes 500 ezer forint.

A reznek a száraz, nyitott réteket kedveli, ahol zöld növényekkel, magokkal, rovarokkal és más gerinctelen állatokkal táplálkozik. Ez értékes szereplővé teszi az ökoszisztémában, hiszen segít szinten tartani a rovarpopulációkat, valamint a növények szaporodását is elősegíti az elfogyasztott magok elhordásával, kiürítésével. Emellett zsákmányként szolgál a vörös rókák, a vándorsólymok és a rétihéják számára is.