Renner Erika tavaly január után pénteken újra találkozott Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel. A 10 órakor kezdődött és nagyjából egyórás találkozón számos fontos téma terítékre került az áldozatvédelem kapcsán.
Nem volt véletlen az újabb miniszteri találkozó. Előbb ugyanis az derült ki, hogy bár a tavaly júliusi törvénymódosításnak köszönhetően az elkövető feltételes szabadlábra helyezéséről való döntés előtt a sértettet meghallgatják, vagyis elmondhatja, mit gondol és érez, a nyilatkozat jegyzőkönyvét azonban az elkövetővel meg kell ismertetni. Éppen ezért idén februárban, amikor a Renner Erika nemi szervébe lúgot öntő Bene Krisztián feltételes szabadon engedéséről tárgyaltak, a megtámadott nő nem tett nyilatkozatot. Nem sokkal ez után jött a hidegzuhany: február 25-én Szokol Attila bv bíró elsőfokon úgy döntött, hogy Bene Krisztián március 26-án feltételes szabadságra bocsátható. Óriási közfelháborodás kísérte, hogy kedvezménnyel, feltételesen szabadulhat a börtönből az egykori kórházigazgató, aki 2013-ban bestiálisan megcsonkította volt párját. A szabadlábra kerülése miatt indított tiltakozó petíciót több, mint hatvanezren írták alá.
Végül március 17-én a Fővárosi Törvényszék jogerős határozatában kimondta, Bene Krisztián feltételes szabadságra bocsátásának jelenleg nincs helye.
A döntés után fogadta el Renner Erika a miniszter újabb meghívását, amiről lapunknak azt mondta, nagyon pozitív hozzáállást tapasztalt Tuzson Bence igazságügyi miniszter részéről. Hozzátette, a tárca szándéka már tavaly is üdvözlendő volt, de valamiért a jogszabályt hibásan sikerült megszövegezni, így került bele az is, hogy a sértett nyilatkozatát megkapja az elítélt.
Ennek megváltoztatásán már dolgoznak és ígéretet kaptam a minisztertől, hogy jövő márciusban, amikor újra meghallgat a bv bíró a feltételes szabadon engedéssel kapcsolatban, már a módosított jogszabály lesz érvényben
– mondta Renner Erika, aki hangsúlyozta, nemcsak számára, hanem az összes többi áldozat számára is ez lesz a gyakorlat.
A másik téma a végleges távoltartás elrendelése volt a pénteki találkozón, erre is ígéretet kapott Renner Erika és jogi képviselője, aki szerint a jogerős büntető ítéletben is meg lehet határozni, hogy a sértettől végleges távoltartást rendeljenek el, ahogyan például a hivatásától való végleges eltiltásról is rendelkezhetnek.
Ezen is dolgoznak, értik, fontosnak tartják
– mondta.
Terítékre került a mai találkozón az is, hogy megfelelően tájékoztassák a sértettet, például arról, hogy a bántalmazója feltételesen szabadon engedéséről döntöttek, ne csak a kiengedése előtt négy héttel. Ezt Renner Erika februárban például úgy tudta meg, hogy egy újságíró kérdezett rá az ügyészségen, majd adta tovább az információt neki.
Ezek nagyon fontos szabályozások, amiket korrigálni fognak, és nem csak rám vonatkoznak majd, hanem minden sértettre, áldozatra is
– mondja Renner Erika, aki hozzátette, a rendszer feladata, hogy biztosítsa az áldozatok biztonságát.
A tavalyi jogalkotás előtt is úgy érezte, az igazságügyi minisztérium hozzáállása progresszív volt, és kooperatívak voltak: „Értették, amit mondtunk, és bele is kerültek a jogszabály módosításba azok, amiket ígértek, csak nem jól. Igaz, hogy hetven éve nem nyúltak ezekhez a jogszabályokhoz, ezért nehéz a szemléletváltozás gyors elérése.” A törvénykezésben valóban erősen elkövetőközpontú szemlélet uralkodik, az áldozatoknak pedig nincsenek jogaik, láthatatlanok a rendszerben. Ennek megváltoztatásának kezdő lépése lehet a mai megbeszélés – magyarázza Erika.
Az új jogszabály módosításnak, amiben már szerepelt a sértetti meghallgatás, az elsők között volt Renner Erika gyakorlati tapasztalása.
Nehéz pár év alatt változtatni, de elkezdték, és nagyon korrektül állnak hozzá. A hibákat elismerték, és változtatni is szeretnének ezeken
– mondja Erika, aki arról is beszélt, hogy az ügyben tapasztalható társadalmi szolidaritás, és az, hogy az emberek kiállnak egymásért, újnak számít Magyarországon, ahol mostanában sokkal inkább az egymás ellen uszítás és a szolidaritás hiánya a jellemző. Ezért is számított szerinte sokat a több tízezres petíció, aminek kapcsán azonban Tuzson Bencével nem voltak azonos platformon: a miniszter szerint nem lenne szabad társadalmi nyomásra döntést hozni. Erika viszont úgy gondolja, hogy ez nagyon fontos. Egy petíció összefogja és kihangosítja a társadalom véleményét. Ez egy demokratikus útja annak, hogy a társadalom kifejezhesse egy üggyel kapcsolatosan a véleményét. Ahol pedig egy döntéssel kapcsolatban napok alatt több mint 50 ezren aláírnak egy petíciót, ott súlyos gondok vannak. Ezt jelezték az emberek a petíció aláírásával.
Ha az emberek tájékoztatva vannak, akkor talán ez a felháborodás sem lett volna ilyen nagy – véli Renner Erika, aki szerint muszáj, hogy a rendszer megnyugtassa a társadalmat arról, hogy az emberek biztonságban vannak.
Most úgy tűnik, az emberek nem érezték így, ezért is volt ekkora a felháborodás.
Lapunknak külön kiemelte, hogy az ügyészség 2014-ben megszüntette a Bene Krisztiánnal szembeni eljárást, és ekkor döntött úgy, hogy ez ellen panasszal él és a nyilvánosság felé fordul.
Ha ezt nem teszem meg, akkor egy ilyen bűncselekmény büntetlenül maradt volna, és nem ültem volna most Tuzson Bencénél
– mondta, hozzátéve, szomorú, hogy ez kellett ahhoz, hogy ekkora figyelmet kapjon az ügy. Dolgozzanak azon a minisztériumba, hogy az áldozatoknak ne kelljen ilyen eszközökhöz fordulniuk, hogy ez ne legyen így – kéri Erika, aki arról is beszélt, 2014-ben nem volt más választása:
A rendszer beszorított és nem volt más lehetőségem. Úgy éreztem, mint minden más áldozat: nem foglalkozik az ellenem elkövetett súlyos bűncselekménnyel senki.
Reményei szerint azzal, hogy mindent megtesz a saját eszközeivel a változásért, a jövőben már nem ezt fogják érezni a bántalmazottak.
Mint ismert, Renner Erikát 2013. március 12-én támadta meg óbudai otthonában a korábbi párja, Bene Krisztián, akivel a támadás előtt néhány hónappal szakított. A gyermekorvos Bene, aki akkor a Budai Irgalmasrendi Kórház igazgatója volt, megkötözte a nőt, elkábította, majd maró lúgot locsolt a nemi szervébe és annak környékére. A férfit egy elhúzódó büntetőeljárást követően csak öt évvel később, 2018-ban ítélték el: jogerősen 11 év börtönbüntetést kapott, továbbá örökre eltiltották a hivatásától.
Az ügy kétszer járt másodfokon, háromszor a Kúrián, egyszer az Alkotmánybíróságon. Bene Krisztiánt hatszor ítélték el. A magyar kriminológia egyik legbestiálisabb bűncselekményéről Mérő Vera írt tényregényt, amely már egyetemi tananyag is. A Lúg című könyvről itt írtunk részletesen:
The post Renner Erika: Ha 2014-ben nem élek panasszal és nem fordulok a nyilvánossághoz, akkor most nem ültem volna Tuzson Bencénél first appeared on 24.hu.
